Patrióta Lokál: Kultúra

Tutyilla és 6913

Beküldte Kamil -

Ladányi Andrea két koreográfiája

Ha a verbalitáshoz szokott agy, mint az enyém is, mindenképpen fogódzót keres a táncszínház értelmezéséhez, akkor a líra esetében bevált sémák körül kell keresgélnie. Különösen igaz ez Ladányi Andrea koreográfiáira, amelyek a kortárs táncon belül fokozottan képviselik a líraiságot, még akkor is, ha valamiféle történettöredékeket vélünk felfedezni előadásaiban.

Na, mozgás!

Beküldte ernõ -

Tranzdanz: Tranzit

Sajnálom, hogy a táncművészetet is utolérte a minimalizmus betegsége. De nem féltem, kiheveri, egészen biztosan ki fogja heverni. Mert a művészet is már csak ilyen, kötődjön bármiféle csatornához, legyen szó bármilyen nyelvről, dadogásával is önmagát újítja, s legyenek bármilyen fogyatékosságai is, azokkal is csak bennünket szolgál, minket tesz teljesebbé.

Táncszínház vagy performansz?

Beküldte sax -

Kocsis László: Napszámos

Tegnap a Latinovits Játékszínben olyan darabot láthattunk, amely erősen megosztotta a közönség véleményét. Az előadás utáni beszélgetésekből kiderült, volt, aki blöffnek, blődlinek tartotta az egészet, mások komolyan lelkesedtek a „Napszámos”című előadásért. Hogy miért alakulhatott ez így? Lássuk!

Nézőébresztgetés

Beküldte Kamil -

Közép-Európa Táncszínház: Négy évszak

„A színházzal nem az célunk, hogy darabokat adjunk elő, hanem hogy kivetítsük az anyagi valóságba mindazt, ami a szellem eldugott, sötét zugaiban rejtőzik.” A táncban a mozdulat, a tér, a látvány, a zene, a ritmus az, ami eszköze, anyaga lesz annak a kivetítésnek, amiről Artaud beszél idézett mondatában. A táncszínház olyan műfaj, ahol mindenképpen összemosódik a külső és a belső történés, és ahol nehéz meghúzni a határvonalat test és lélek mozgása között.

Volt egy szerelem

Beküldte sax -

- Hull az elsárgult… -

Immár másodszor hullt az elsárgult levél Veszprémben, ugyanis tavaly a Táncfesztivál első napján az Orchesztrika Alapítvány Szóló – Duó versenyének legjobbjai között már láthattuk városunkban Góbi Ritát és Szabó Csongort. Pataky Klári idén egy egész estés előadássá bővítette a kétszemélyes darabot – és jól tette.

Les hommes cachés - eldugott fiúk

Beküldte julienne -

- Frenák Pál társulatának bemutatója -

Botrányos volt-e a Táncfesztivál nyitóelőadása? Az illemtudás azt mondatja velem: nem, (ál)szemérmem meg azt, hogy igen. Adtak a közízlésnek a fiúk… De mit is mondhatnék 2005-ben, e kellemes májusi napon kisvárosunkban, ahol talán Szilágyi Lackó az egyetlen fura jelenség, de ő is köztünk él, elfogadtuk olyannak, amilyen; legfeljebb megjegyezzük, hogy újabban vörösre mázolja az egész arcát.

A nő háromszor

Beküldte ernõ -

- Gergye Krisztián: Barbara L -

Kegyetlen dolog, ha a lét nem túl kíméletes az emberrel, avagy ha az ember túl kíméletlen saját sorsával szemben. Sajog, szaggat, hasad a lélek, ha nem bírja már tovább egyetlen összefüggő létezőként kiállni mindazokat a próbákat, melyek élete során rá várnak.

Utazás a G-pontok körül

Beküldte szedira -

- a hernyók bosszúja –

Imádom a nagy tölgyfát az ablak előtt. Mert kinézek az ablakon, és ha elnyomom a gyár zúgását, azt hihetem, erdőben vagyok. Most legszívesebben mégis kivágatnám, hiszen esténként a gyapjaslepke hernyóinak váladékának csöpögésétől hangos. A lakás meg attól, hogy nyüszítek, és kínzom embert, hogy csináljon már valamit…

Egy falu kálváriája

Beküldte Kamil -

Polányi passió

A Polányi passió, melyet minden évben Pünkösd után adnak elő Magyarpolány lakói, évek óta nézők ezreit vonzza ebbe a kis faluba. A passiójáték jól példázza, hogyan lehet közösséggé alakítani egy falut, hogyan lehet tereit élővé tenni, és mitől érezhetnek lakói magukénak egy települést.

Oldalak