Patrióta Lokál: Kultúra

Gumiszörny a könyvtárban!

Gyárfás Endre könyvbemutatója

Az egyik internetes oldal azzal hirdeti filmajánló rovatát, hogy náluk garantáltan senki nem jár moziba, kizárólag a plakát és a cím alapján írják le, milyen is (lehet) a szóban forgó alkotás. Most én is ezt a módszert alkalmazom: egy olyan könyvre hívom fel a figyelmet, amit nem olvastam. Segítségemre van azonban az, hogy nemcsak a borítót, hanem a mű szerzőjét is láttam. Egészen közelről!

Csudavilág tárlat

- Györgydeák György művei a VMK-ban -

Régóta szeretem Györgydeák Györgyöt. Először a nevére kaptam fel a fejem. Ilyen - a mesék világát idéző - névvel átlag magyar polgár nem rendelkezik. Nomen est omen, mondanák a tanultabbak. Aztán sorra jöttek az alkotásai. Az első egy falra akasztható színező volt, amin meghatározhatatlan fajú lények siserehada nézett velem farkasszemet. Színes ceruzáim által nemcsak a fehér papír telt meg élettel, hanem fantáziám is lángra kapott...

Az arany azé, aki megműveli

- avagy Nicholas Cage, a kvázi-indianadzsonsz -

Talán Umberto Ecoval kezdődött... Vagy még régebben, a filmmel együtt született meg, vagy a romantika regényirodalmában, esetleg már a pikareszkben is ott voltak a nyomai. Hogy minek? A féktelen kalandvágynak, ami az emberi természetből átszivárgott a művészetekbe, hogy újból és újból felbukkanjon egy-egy sarok mögül. Mint most, A nemzet aranyában.

Utazás a G-pontok körül

- tizenegy -

Van úgy, hogy az ember lányának talpa alól kicsúszik a talaj. Ilyenkor fogjuk a padlót, kapaszkodunk mindenbe, amibe lehet, és minden baromságon hajlamosak vagyunk bőgni. Persze ilyenkor mindenki megtalál, mindenki nagyon okos, és mindenkit elkívánunk a fenébe. Ember meg csak áll és néz, hiszen ilyenkor ő a villanypásztor, aki karámon belül tartja a marhát...

KZ ORATÓRIUM

- a Pannon Várszínház műsorán -

A Pannon Várszínház új előadással várja nézőit január 22-én, este fél nyolckor a Csermák Antal Zeneiskola színháztermében. A darab - Pilinszky János KZ Oratórium című költői egyfelvonásos játéka - a koncentrációs lágerek borzalmaival szembesíti a publikumot három a szereplő - a Kisfiú, az Öregasszony és a Fiatal lány - történetén keresztül.

Kutyaszorítóban

- avagy Tarantino és a magyar moziipar -

Aki Tarantino nevét hallja, annak mindenképp beugrik a Ponyvaregény, vagy minimum a Kill Bill valamelyik része, mindenesetre sejtjük, hogy a legendássá vált amerikai rendező valószínűleg nyomot hagy a filmtörténetben. Nem sokan gondolnak azonban az első mozijára - nem is csoda; hiszen annak idején a magyar mozik sajnos nem játszhatták a Kutyaszorítóban című remekművet. Most viszont: eljött az idő.

A gyermekkor: 1956

- Rózsadomb, Cantu Mari filmje -

1956. Zűrös időszak: Panka fellökte a villanymozdonyt és megtanulta a "Liebe" szót a mindenes Vargáék lányától, apu ideges, mert nem elég kemény a lágytojás, Rozi, a házvezetőnő mandarin helyett narancsot hozatott, pedig azt nem eszik annyira gyerekek, anya izgul a vizsgája miatt - pártfőiskolára jár.

1956. Boldog időszak: őzikét tart a szomszéd, a kapu előtti őrbódéban az elvtárs bácsi puskájával furulyázik, jó lenyalni a cukros lekvárt az ujjakról és felpróbálni anyu ruháit. 1956: valakinek ez a gyermekkort jelenti.

Napóleontól Haszkovóig

- kiállítás a Március 15. úton -

Szutyok kisboltokban két kiflit vásárló panelegerek: itt, a szürke Haszkovón, az ázott betonon és liftszagú műanyagpadlón mi vagyunk a magyarok. De a világ, ami akkora, amekkorrát csinálunk belőle, tegnap kicsit nagyobb lett. Szabad ég alatt früstükölő, pápakísérő huszárokról hallottunk mesét.

Utazás a G-pontok körül

- tíz -

Egyszer csak, a semmiből, a "heppinyújír" jegyében feltűnik az ex. Mármint emberünké. Általában kettesben, "márpedig megértőleszek"-elvvel az agyunkban, nyugodtan ülünk a szobában, amikor csörög a telefon. Hiszen nehogy már minden rendben legyen, még a végén megenne minket az unalom. Ha ember a mobil kijelzőjére néz, és annyit mond: "na" vagy "hátezmegmitakar" vagy esetleg hümmög egyet - ...miközben furán vigyorog -, lehet hegyezni a füleket.

Könyörtelenek

- az Expresszóban -

Egy film a rosszról, a gonosz természetéről. Arról, miként ismeri fel egy fiatal fiú, hogy a családon belüli erőszak miatt válik maga is rosszá, gonosszá, s hogy a környezetében tapasztalt jó semmiben sem különbözik attól a rossztól, amiben neki élnie kell. A fiút - többnyire erőszakkal összefüggésbe hozható ügyei miatt - az ország összes létező állami középiskolájából kitiltják, s egy olyan magániskolába kerül, ahol a korabeli Svédország elitjének fiataljait készítik fel az életre.

Oldalak