Naiv, együgyű és gyermekded módon azt hittem, végre látni fogok ebben az évben egy igazán színvonalas televíziós műsort. Tévedtem.

Amikor a Nagy Könyv Angliából importált projektje elindult a Magyar Televízióban, azt reméltem, hétről hétre izgalmas beszélgetéseket, elemzéseket, irodalomtörténeti kurzusokat látok majd a képernyőn. Arra gondoltam, most majd biztosan megjelenik a műsorban egy halom irodalmár, számos író, értő olvasó, aztán estéről estére ízekre szedik a regényeket, és rengeteg érdekességet hallok ezekről a könyvekről, különféle nézőpontokból.

A Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület 2005 októberében írta ki az „Ifjúságunk sötét gyöngyszemei” című pályázatot. Az egyesület olyan személyes történeteket, benyomásokat, élményeket tartalmazó írásokat vár, amelyek az 1948 és 1962 közötti időszakhoz, de különös hangsúllyal 1956-hoz és az azt követő évekhez kapcsolódnak. A fődíj: 100 000 Ft. Alábbiakban a pályázat kiíróinak indítógondolatait olvashatják.

Indítékok és gondolatok egy pályázatkiírásához

A feldolgozások kora rég beköszöntött kultúránk időszámításában. Egyre kevesebb a vita azon, van-e létjogosultsága annak a muzsikának, ami nem tiszta vérvonalból való, szabad-e keverni a műfajokat. Bármit bármivel képesek vagyunk fogyasztani, jazzt népzenével ötvözve, klasszikusokat metál hangszerelésben vagy diszkóslágereket szimfonikus zenekarral. Nagykanállal esszük a kultúrát, minél több férjen bele egy falatba.

Egy jó irodalmi beszélgetés kivitelezése komoly feladat, amelyben a körülményeknek, a beszélgetőtársnak és a közönségnek legalább akkora szerepe lehet, mint a meghívott alkotónak. Péntek este a tökéletes egyensúly megteremtése sajnos nem sikerült a VMK pódiumán.