Tágabb otthonunk, a világűr, és annak kapcsolata szűkebb hazánkkal - a Földdel - volt a téma Almár Iván előadásának. A neves csillagász professzort a VEAB látta vendégül városunkban csütörtök este. Nem túl nagy létszámú, de fegyelmezett közönség hallgatta a tudóst.
- Fellini, Ermanno Olmi, Vittorio De Sica, Carlo Verdone -
A legendás olasz filmművészet alkotásait mutatja be október vége óta a veszprémi Művészetek Háza. November 10-én olasz nyelvű változatban vetítik le az Országúton című, immár klasszikus Fellini filmet. A kéthetente jelentkező sorozat az olasz kultúra, művészet és nyelv szerelmesei mellett a feliratozás jóvoltából az angol nyelven beszélőket is várja. A Művészetek Háza munkatársát, Némethné Pajer Orsolyát a filmklubról kérdeztük.
Index: - Hogyan jött létre az új veszprémi filmklub?
Vajon mennyire lehet egy nő szabad, mennyire lehet önmaga, anélkül, hogy mást bántana? Meddig lehet a tükörbe nézni saját magunk leköpése nélkül? Hol érek véget én, és hol kezdődik az emberem? Mi a szart lehet kezdeni ezzel a fene nagy egyenjogúsággal?
Betévedek a boltba. Az eladó egy háztartási eszközt rak elém, nem mond semmit. A dobozon használati utasítás helyett ennyi: indítsa be és találja ki, mire lehet használni. Egy kiállításon állok Veszprémben. Képek. Valami Hegyeshalmi tette elém az árut. Most éppen Szűcs Attila a márka, '67-es évjárat.
A Csikász Galériában állandóan kortárs képzőművészek műveivel traktálnak, pedig még a klasszikusok festményeinek "olvasására" se tanított meg senki rendesen. Mit hozhatnék ki egy kiállításból, amit egy nálam kevéssel idősebb ember műveiből raktak össze?
Immáron több mint ötven esztendeje, hogy Vágfalvi Ottó festi a Balatont, s emellett az ország szinte minden szép táját megörökítette már a vásznon. Ezen kívül megszámlálhatatlan portrét is festett híres vagy kevésbé ismert emberekről. Az évek során számos kiállításon találkozhattunk műveivel - a legutóbbit néhány napja zárták be Balatonfűzfőn. Ahogy Albrecht Sándor írja Vágfalviról szóló könyvében: "A Balaton kezdettől fogva tartja, s ma sem ereszti..." Fűzfői otthonában ültünk le a mesterrel egy kicsit beszélgetni.
Az ablakban állt valaki. Az egyik férfi kollégánk, akiért a döglöttünk. Ahogy észrevette, ahogy az ágyról figyeljük, érezhetően elmosolyodott, elnyomta a cigit és elindult felénk. Én összerezzentem, de barátnőm, a Kóci bíztatóan megszorította a kezem. Közben a kolléga odaért, és Kóci rajtam átnyúlva megsimogatta a combját.
Családias hangulatban telt a 34. Dunántúli Függetlenfilm Szemle, melynek idén Balatonalmádi adott otthont. Az október 29-31. között megrendezett mozgóképversenyen húsz alkotás indult, a nyolc díjazott film az áprilisi országos fordulón előzsűrizés nélkül vehet majd részt, illetve archiválás után a Magyar Független Film és Video Szövetség által kiadásra váró dvd-re kerül.
Halottak napja van, emlékezünk halottainkra. Mészáros Márta filmje, A temetetlen halott is megemlékezés - emlékmű egy embernek, aki mindnyájunk halottja -, Nagy Imre mementója. Bátor vállalkozás, hiszen olyan történetet dolgoz fel, amit közel ötven év távlatából sem tudtunk még megemészteni, sokféleképpen emlékezünk rá, és még többféleképpen értelmezzük.
2004. október 25-én 15 órai kezdettel a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság Laczkó Dezső Múzeuma rendezte meg a Német Nemzetiségi Gyűjtőpályázat ünnepélyes eredményhirdetését.
Kóci magas, barna, hosszú, hullámos hajjal. Szép, na. Emellett belevaló, okos és barátságos. Vágyait nem tartja kordában, bármikor, bárhol képes cicázni, ha társra talál. Egy helyen dolgoztunk, barátnők lettünk, járt nálam, jártam nála. Egy céges bulin megkért, hogy igazítsam meg a melltartóját. Köszönete jeléül rám mosolygott, én megsimogattam, aztán ittunk még egy tequilát...