Tágabb otthonunk, a világűr, és annak kapcsolata szűkebb hazánkkal - a Földdel - volt a téma Almár Iván előadásának. A neves csillagász professzort a VEAB látta vendégül városunkban csütörtök este. Nem túl nagy létszámú, de fegyelmezett közönség hallgatta a tudóst.

Ahogy az előadásból kiderült, a világűr már a történelem korai időszakában is szerepet játszott az emberiség életében. Őseink rájöttek például arra, hogy a Hold hasonló a Földhöz - fejtegette a professzor -, hiszen ugyanolyan domborzati formák - hegyek, völgyek - találhatók égi kísérőnkön, mint a Földön. Elődeink úgy gondolták, hogy az égitestek - beleértve a csillagokat is - mind lakottak, máskülönben Isten miért teremtette volna őket? - tette fel a kérdést Almár Iván. Galilei heliocentrikus világképe megdöntötte a geocentrikus világképet, kijelentette, hogy a Föld felett nincs kupola, s a látható csillagok messze vannak. Ez vezetett a Tejút felfedezéséhez. Később a tudósok rájöttek arra is, hogy ilyen csillagrendszerből bizony nem egy létezik a világmindenségben, sőt ez a nagy egész tágul is - foglalta össze a tudós. A huszadik század közepére alakult ki a világmindenség ma ismert képe.

A legújabb korra az emberek kapcsolata meglazult a világűrrel. A technikai fejlődés eredményeként ma már nem a csillagok segítségével tájékozódunk. Az égitestek és az űr felé ma már inkább csak az érdeklődéssel tekintünk - összegezte Almár Iván.

E gyökeres változáshoz hozzájárult, hogy az ötvenes években meglódult az űrkutatás fejlődése. Gondoljunk csak bele: 1957-ben fellőtték az első szputnyikot, két év múlva a holdra küldtek egy rakétát, újabb két év elteltével ember szállt fel az űrbe, 1962-ben elindították az első bolygóközi szondákat, a dekád végére pedig embert küldtek a Holdra. Onnan az űrhajósok a Hold egén lebegő Földet nagyon törékenynek látták. Ez a felismerés nagy lökést adott a környezetvédelmi mozgalmak elindulásához, amelyek a mai napig a legfontosabb társadalmi jelenségek.

Almár Iván az űrkutatás hasznáról is beszélt. Kiemelte a távközlésben betöltött szerepét, valamint a távérzékelés jelentőségét. A távérzékelés során felülről - az űrből - figyelik, fényképezik a bolygót, adatokat szolgáltatva különböző gazdasági célok megvalósításához.

A tudomány számára azért hasznos az űrkutatás - elemezte a professzor - mert űrszondáink - a Plútó kivételével - eljutottak minden jelentős égitesthez a naprendszerben, műholdjaink pedig feltérképezték az egész Földet.

Az űrkutatás fontos az űrhajózás számára is, de ez, egyelőre, csak a Föld-közeli térségben lehetséges. Szó esett Bush elnök nagy űrprogramjáról is, amiben a végső cél a Mars meghódítása. Ennek víziónak nem csupán gazdasági okai vannak... - fejezte be előadását Almár Iván.