Kiállítás megtekintésére invitálom a kedves olvasót. Méghozzá a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba. Az emeleti kiállítóteremben nemrég nyílt meg a Vajkai Aurél emlékkiállítás, melyre érdemes időt szakítani.

Egy kis útmutató:
Vajkai Aurél néprajztudós születésének 100. évfordulója alkalmából nyílt meg a munkásságát bemutató tárlat. A kolozsvári születésű Vajkai élete Veszprémben teljesedett ki, hatalmas életműve is a Balaton-felvidékhez és a Bakonyhoz kapcsolódik. Munkái frissek, újszerűek, követendő szemléletről tanúskodnak.

A Veszprémi Egyetem (VE) aulájában május 14-én nyílt kiállítás megtekintésére van még pár napja az érdeklődőknek. Azoknak, akik szívesen lassítanának, akik szeretnék érezni a Világ, a Természet egységének erejét, mint a képek alkotója, Varga Erzsébet: „Amit gyermekkoromban a természettől tanultam, azt életem legnagyobb kincsének tartom. Ma is hiszem, hogy nincs két külön világunk – élő és élettelen – , ha felnézünk az égre, egy vagyunk a Világmindenséggel.”

Jó hangulatú, tartalmas beszélgetésnek lehettek részesei mindazok, akik május 20-án, kedden este a rossz idő ellenére elmentek a VMK-ba.

Kivételesen nem a nyugdíjasklubok tagjai voltak többségben, hanem közgyűjteményi dolgozók, tanárok, orvosok, művészek, hivatalnokok és még sokan mások. A moderátor személye sem a megszokott volt. A politikusként és festőként is ismert Zongor Gábor beszélgetett Praznovszky Mihállyal.

Írtunk eddig az előadásokról, sajnos a zsűrit is méltatnunk kellett, de (nem saját hibánkból, ugyanis a fotókat ma kaptuk meg) nem szóltunk azokról a fanatikus fotóművészekről, akik a fesztivált végigfotózták. Csupán érdekességként említeném meg, ők is a Barbárok című előadásnak adták különdíjukat (koreográfus: Horváth Csaba, Közép-Európa Táncszínház). De helyettem beszéljenek a képek, amelyeket Áfrány Gábor, Bege Nóra, Gáspár Gábor, Bácsi Róbert, Dusa Gábor, Éder Vera, Frank Yvette, Katkó Tamás (idei fesztivál díjas), Kenyeres Csilla és Orosz Péter fotóművészek készítettek.

kép