Zajlik a buli. Rengetegen vannak, szerintem sokkal többen, mint tavaly, vagy tavaly előtt. Kedden Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor virtuóz latin gitárzenéjét legalább ezerötszáz ember hallgatta a Nagyszínpadon. Fantasztikus hangulat uralkodott.
Egy egész délutános sörözgetés alatt az ember fia végighallgathatja az aktuális színpad hat fellépőjét. Az Index Illegális Kommandó mindezt megtette, sajnos a súlyos alkohol-megterhelés kedvezőtlen jelei reggel komolyan jelentkeztek a Kommandó tagjainál, így délutánra maradt a cikk.
Szóval alapállapot:
Egy asztal, sörök, ropi, mogyoró, pogi, cigi, papír, toll fül és a zenekarok:
A IV. Utcazene Fesztivál szerda esti nagy dobása a Mystery Gang nevű formáció, valamint Roy és Ádám volt. A két mutatványra nagy kupac ember gyűlt össze, nem is olyan egyszerűen.
Nyolc órára egy kisebb fajta csoportosulás jött össze. A Mysteri zenekar még nem állt színpadra, így mindenki egyre türelmetlenebbé lett.
Ha valaki tegnap a kora délutáni órákban a veszprémi, belvárosi utcákon kószált, tapasztalhatta, hogy még mindig történik valami érdekes, talán rendkívüli ebben a városban. Ugyanis még mindig tart a IV. Utcazene Fesztivál, az új és a már korábbról ismert zenekarokat felsorakoztató nagyesemény.
Az Utcazene Fesztivál azon események egyike, melyben mindenki megtalálhatja a neki valót, az ízlésvilágának megfelelőt, kortól függetlenül. És ez nem csak a profi zenészekre értendő, az amatőrök is megállták helyüket a nagyok között.
A világosságnak és a melegnek is adatott lendület avagy tehetetlenség. Habár nappalaink hossza fogyatkozni kezdett, a nyár duruzsol mindenütt: holdas, Rák-beli foncsorfrász.
Sokat gondolkodtam mit lehetne írni az első estéről, amit Az Eseményen töltöttem. Felesleges olyan közhelyeket leírnom, amikkel nap mint nap szembevágják az embert, miszerint: Végre Veszprémben megmozdul mindenki, Esténként úgy néz ki a város, ahogy köll Tökéletesen egyetértek minden hasonló húron pendülő gondolattal.
Mert idióta az, aki nem látja be, hogy ez a negyedszerre megrendezett fesztivál igenis kell a városnak.
Viszonylag sikeresnek mondható évadot zárt a Veszprémi Petőfi Színház. Arra kértük Kolti Helga igazgatónőt, hogy legyen segítségünkre az évad értékelésében.
Index: A 2002/2003-as évadban a Színház mely sikerére a legbüszkébb, illetve mi az, amin véleménye szerint leginkább változtatni kell a jövőben?
Fellélegezhetnek a belvárosban lakók! Decibelek idén nem (é. sem) fogják szaggatni dobhártyájukat a IV. Utcazene Fesztiválon július 7-12. között! Még a dallamok foszlányai sem fognak eljutni a Lordok háza felé esténként, hacsak nem egy-egy eltévedt zenész meg nem szólaltatja (esetenként a torkában lévő) hangszerét hazafelé bandukolva a 7 színpad egyikéről...
Nem egyszerűen arra van szükség, hogy rendben legyen a gazdaság és rendeződjenek a viszonyok emberek és emberek, valamint a központi hatalom között, az országok között, hanem az ember vágyik az értékekre, a művészetekre is. Ideje ismét kimondanunk, hogy a szép, az esztétikum, a művészet az ember igénye. (Hiller István, NKÖM)
Tele az ég és a föld így a Rákban a pikareszk (a kalandos-utazós históriák) bűvöletével. A földiek a felszínen vagy a levegőben robognak álmuk, a nyugalom és a pihenés felé. Mindez a nyaralás- és víkend-mánia pedig amolyan árnyéka az égi pikareszkeknek. Ott az álmok is világraszólóak.
Látjuk az est bársonymezején átröpülni a ma hattyúként ismert csillagalakzatot. Ez az a madár, amit az arabok Rúkh-madárnak hívnak. Ezzel a csodamadárral szállt Szindbád, az utazók utazója második kalandja során a Gyémánt Völgybe méltóvá válni annak kincseire.