Az volt a legszebb reggel.
Igaz addig is elkezdődtek a napok. Addig is felszívta a Nap a nehéz ködöket, a fáradt havat és előhozta a zsenge hajtásokat, de a reggel – az igazi –: akkor született.

A reggel tavasszal virít a legvidámabban. Teljes egészében megmutatkozik: friss és erős. Amikor beleébredsz, az este és az éjszaka úgy ég ki belőled, mint aki végleg az enyészeté. Még azt is elfelejted, mitől lehet annyira örülni a reggelnek: annak, hogy így – reggellel – kezdődik a nap.

A 2002-ben 102 rendezvényt létrehozó Pannon Várszínház idén is gazdag nyári kínálattal várja a színházlátogatókat. A nyári előadások több színhelyen zajlanak, többek közt Várpalotán, a Thury-várban, Nagyvázsonyban, a Zichy-kastélyban, a veszprémi várban illetve Pécsváradon, valamint Kapolcson.

Az utolsó pillanatban érkeztem, mint általában. Féltem is, hogy nem lesz helyem, de aztán csodák csodájára üres volt a 108-as. Deák Krisztina filmjére olyan sokan voltunk kíváncsiak, hogy a VMK előcsarnokába kellett levonulni, és levetíteni a filmet. (Talán a nagyteremben sem vesztünk volna el.)

A nézőtéren – ki széken, ki asztal tetején – minden korosztály képviseltette magát; főleg a „szebbik nem”. Vajon azért, mert ez egy „nőies” film volt? Vagy mert a fiúkat-férfiakat nem érdekli, nem fogja meg ez a fajta látásmód? (Vagy ők inkább Lázár Ervinre voltak kíváncsiak?)

Hol volt, hol nem volt egyszer egy kisfiú, úgy hívták, Lázár Ervin. Mivel ő volt a családban a legkevésbé életrevaló gyerek, a szülei úgy döntöttek, elküldik a nyaralni a nagybácsihoz, ahol a kerekerdőtől kezdve a kis patakig minden adott volt a tartalmas időtöltéshez. A Jókai-összes is.

Már néhány perce ott ült velünk szemben, mégis közöttünk, mikor még az érkezők, kezükben pótszékkel próbáltak helyet találni maguknak. A terem tele lett, és ő, mint oly sokszor életében, elkezdett mesélni.