Tegnap este nagyszerű előadással ajándékoztak meg minket a bozsikyvettesek. A névadó művésznő aki nem lépett színpadra a mai magyar táncélet egyik legkülönlegesebb alakja, megkerülhetetlen jelensége, most sem hazudtolta meg önmagát. Professzionális, a néző felé nyitott előadást láthattunk melyet ő koreografált , Csoportterápia címmel.
Aki a csobori pusztát, Veres és Bodri juhászt, a fehérbe öltözött fekete asszonyt, a pulit várta, az bizonyára csalódott a Közép-Európa Táncszínház Barbárok című - szerda este, a Játékszínben bemutatott - darabjában. Móricz novellájának csupán a legszűkebb szüzséje szolgált vezérfonalul az előadáshoz: a velünk született és értelmetlen, érthetetlen ölés köré fonódott a darab, mintegy felmutatva nekünk az emberi lét legősibb misztériumát: a gyilkolást.
A TranzDanz társulat nevéhez hűen ezúttal is a transzcendencia és a tánc sajátos kapcsolatát mutatta be Sziklarajzok című produkciójában a nyitónap estéjén a Játékszínben. Valami ősi misztikum hatotta át az egész játékteret, ahol Kovács Ferenc zenéje és Kovács Gerzson Péter csodálatos előadása egyszerre gerjesztett hétköznapian egyszerű érzelemkitöréseket és művészi mélységű filozófiai problémákat.
Éledezik már a város, hiszen népi- és egyéb táncbemutatókkal idén is kezdetét vette a Tánc Fesztiválja. A különböző bemutatók után a Civil Negyed Táncszínház Molto Vivace! (nagyon élénken) című darabjával melegíthettek a fesztivál nyitónapján tömegesen megjelent érdeklődők.
Tegnap este az immáron már a Fesztiválra hazajáró Szegedi Kortárs Balett lepett meg minket két frenetikus előadással, mintegy keretet adva a Még 1 Mozdulatszínház előadásának. Ugyanis három, rövidebb lélegzetű de annál töményebb táncprodukció szerepelt a nyitóesten.
- Kamaszkorunk zenekara mondtuk koncert előtt egymásnak. Aztán Nováknak, meg a NagyGergőnek, és ők is ezt mondták. Furcsa, hogy mindannyian ugyanarról beszéltünk és mégis másként. Másként, hiszen ők a színpad egyik, mi meg a másik oldalán álltunk. Furcsa, mert igencsak régen voltak már Veszprémben. Furcsa, mert újra láttuk őket és furcsa volt azért is, mert újra megjelent visszajött az a régi érzés, a Kimnowak koncertek hangulata
Nagyon nehéz egy olyan eseményről írni, melynek szereplői többen vannak, mint az érdeklődő közönség. Nagyon nehéz lehet egy olyan városban, mint Veszprém, egy folyóirat bemutatásán szerkesztőnek lenni. Nagyon nehéz lehet költőként egy meghirdetett irodalmi esten saját verseinket felolvasni olyanoknak, akiket már sokszor láttunk, ismeretlen arcok jelenléte nélkül.
Ismét fantasztikus élménnyel gazdagodhattak azok, akik múlt héten vasárnap este a Veszprém Táncegyüttes ünnepi műsorát választották. Fergeteges ritmus, csodálatos koreográfia és kitűnően felkészített táncosok produkciója tette varázslatossá az élményszámba menő programot.
A Mítoszok és legendák a magyar köztudatban című történelmi előadássorozat keretében dr. Makk Ferenc tartott előadást, István és Gizella kora címmel szerdán a VMK-ban. A Gizella-napok utolsó előadása több szempontból is különleges volt. Gizella névnapja alkalmából a megszokottól eltérően nem XX. századi volt a téma, hanem a vendégelőadó (aki egyébként a Szegedi Egyetem tanára) szakterülete: Szent István uralkodásának időszaka. Az érdeklődőket a korról készült és összegyűjtött kiállítás is várta térképekkel, érmékkel.
Virtuális étvágygerjesztésen vehettek részt a helyi média képviselői a Pannon Várszínház sajtótájékoztatóján, ahol Krámer György művészeti igazgató és Vándorfi László producer az egy hét múlva kezdődő VI. Országos Kortárs Összművészeti Találkozó (május 13-18.) csemegéiből szolgált fel fantasztikus ínyencfalatokat.