Életem egyik legelső rockkoncertje egy P. Mobil buli volt Tunyogi Péterrel. Természetesen Kékesi Bajnok László is ott pengette mellette basszusgitárját. Az élmény meghatározta életem: majdnem harminc év elszaladt, de ma is hallgatom a Mobil régi dalait.
A műfaji sajátságokhoz hűen a film sztorija nem túl bonyolult, viszont rendkívül jó ritmusban pörög. Adott egy kis angliai falucska, Fal, ami minden bizonnyal a határában húzódó hosszú kőépítményről kapta a nevét. A falon túl misztikus világ van, teli jól bejáratott mesealakokkal, a menyétbélből jósoló boszorkányokon keresztül a fiaira erő- és gonoszságpróbát kiszabó öreg királyig.
A Lovassy László Gimnáziumhoz kötődő, Arany Páva Nagydíjas Virtus Együttes és az arany minősítéssel büszkélkedő Cantilena Kamarakórus december 15-én, szombaton 16 órakor közös koncertet ad a Dubniczay Palota László Károly Gyűjteményben.
Magával ragadó, sodró, lendületes film Tony Gatlif Transylvániája. Hatásosnak, jónak tartom azokat a mozikat, amelyek után nem akarok felállni a helyemről, és próbálom elcsípni az utolsó hangulatmorzsákat, dallamfoszlányokat. S nőből van benne bőven! Sőt sok is. A női szenvedély, a női lélek, a női érzelmek filmje Gatlif alkotása.
A Veszprém megyei gyermek-könyvtárosok a Téli Gyermekkönyvhét és a Reneszánsz Év alkalmából olvasópályázatot hirdetnek az általános iskolásoknak. A döntő időpontja tavaszra várható, a pályázati füzet beszerezhető a városi könyvtárakban.
Két jól ismert együttes, a Barbi Gyilkosok és a Rubber Puppet koncertezett szombat este az Expresszóban. Telt ház, lelkes közönség, szaloncukor, hejehuja, slágerek, ami kell és mégis hiányzott valami.
Mi történt a tengeren túlról az óhazába vándorlókkal, milyen módszerrel dolgoztak a vásári szarkák és mit jelent a himpókos kifejezés? Vajon száz évvel ezelőtt milyenek voltak az emberek, hogyan intézték ügyes-bajos dolgaikat, mi foglalkoztatta őket, miről álmodhattak? A Veszprémi Hírlap éppen száz évvel ezelőtti számából válogatott cikkek talán választ adhatnak kérdéseinkre.
Talán szokatlan, blaszfémikus gesztusnak tűnhet, hogy karácsony táján épp egy olyan kötettel hozakodom elő, amely lényegében ízekre szedi, demisztifikálja és maradéktalanul szétzúzza az üneppel kapcsolatos keresztény tradíciókat. De mert a kötet szerzője arra buzdít, merjek ateista lenni, ne féljek az egyháztól és a vallási fanatizmustól, hanem bátran, szabadon fejtsem ki nézeteimet, nem tehetem meg, hogy hallgassak róla.
Néhány éve egy okos politikus néni olyat talált mondani, hogy az interneten alig van használható információ, és mindenki csupán pornóképek nézegetésére használja. Nem becsülve le az internet napi pornóadag hozzájutásához nyújtott segítségét, ki kell mondanunk, hogy a fenti megállapítás égbekiáltó baromság. Vitába szállni épp ezért felesleges, ám soha nem árt, ha bemutatunk sok-sok ellenpéldát. Ebben az esetben azt kutattuk, mit lehet találni a Mikulásról.
Régen nem nagyon izgatták a fantáziámat a zsiráfok. Lehet, hogy azért, mert nem volt az állatkertben, lehet, hogy azért, mert nem kedvelt szereplője a meséknek és a plüssgyáraknak, és egyszerűen, szép csendben elkerültük egymást. Aztán a természettudományos csatornák térhódításával és az állatos könyvek segítségével egyre többet tudtam meg róluk, belépegettek ezek a felséges szépségek az életembe, és azóta a legek között szerepelnek nálam.