Mi történt a tengeren túlról az óhazába vándorlókkal, milyen módszerrel dolgoztak a vásári szarkák és mit jelent a „himpókos” kifejezés? Vajon száz évvel ezelőtt milyenek voltak az emberek, hogyan intézték ügyes-bajos dolgaikat, mi foglalkoztatta őket, miről álmodhattak? A Veszprémi Hírlap éppen száz évvel ezelőtti számából válogatott cikkek talán választ adhatnak kérdéseinkre.

„A visszavándorlók segitése.
Ismeretes a lapokból, hogy Amerikából ezrenkint vándorolnak vissza az európaiak, köztük magyarok is nagy számban. E sok munka nélkül maradt dolgos kéz most itthon akarja megkeresni a kenyeret a családnak, mert az amerikai válság még a reménytől is megfosztotta őket, hogy valaha ott megleljék a szerencsét, mely őket odacsábitotta. Hazafias, emberi és keresztényi kötelesség tehát, hogy a munkaadók most segitségére legyenek a visszavándorlóknak s a mennyire lehet, őket munkával lássák el.

A visszavándorlók munkásközvetitése ügyében a földmüvelésügyi minisztérium munkásügyi osztálya ez uton is felkéri a munkaadókat, ha bármilyen munkásokra szükségük van, szükségletükről a bérfelételek közlésével szóval, levélben vagy táviratban értesitsék a munkásügyosztályt.

Ezenkivül azonban hazafias kötelesség az is, hogy ha olyan honfitársunkkal beszélünk, aki mindezen válságok dacára is ki akar vándorolni, őt minden tudásunkkal és erőnkkel igyekezzünk lebeszélni és felvilágositani arról, hogy mostan csak anyagi és testi tönkrejutás vár ott a kivándorlóra.”

— Vajon az EU-s munkaerőpiac is telítődik egyszer? Vajon a mai kivándorlóknak – különösen, ha nem szakképzettek – milyen tapasztalataik vannak?

„A visszavándorlók figyelmébe.
A balatonvidéki vasút III. épitési szakaszán december 3-án történt az első kapavágás Balatonalmádiban. Jelen voltak: Joó János fürdőigazgató, a magyar államvasut épitési kirendeltsége részéről Vasdinnyei Pál mérnök, a vállalat részéről Kampf Albert főmérnök, Tarnay Oszkár osztálymérnök és Szenes Béla szakaszmérnök. Ezzel a födmunkálatok megkezdődnek és az Amerikából Veszprémbe hazajövő munkások alkalmazást kaphatnak e munkánál!”

— Közgazdaságtani klasszikus: a munkanélküliséget az állam nagyberuházásokkal, infrastruktúra-fejlesztéssel tudja eltüntetni. Lásd autópálya-építés.

„Röffencsek rémtette.
Az <összeröffentek> kifejezést gyakran használják annak megjelölésére, hogy többen, egymást mintegy ingerelve, hangosan adnak kifejezést bosszuszomjuknak s ilyenkor nem is gondolunk arra, hogy annak az átvitt értelemben használt kifejezésnek minő és milyen veszedelmes az eredetije. A csordában lévő disznók szoktak összeröffenni, ha valamelyiket sulyosan bántalmazzák s ilyenkor igen veszélyes a kanász helyzete, mert ha kellő időben és kellő eréllyel fel nem lép, ugy jár, mint a kertai kanászbojtár, a szegény kis Horváth Jóska, akinek 10 éves kis életét az összeröffent disznók harapással oltották ki. Az eset ugy történt, hogy Simon József kertai kanász valami hivatalba volt megidézve s e napra a kondát feleségére és 10 éves kis bojtárra bizta. A legelőn egy nagy disznó egy malacot megtámadott, mire a bátor Jóska gyerek a sivitó malac segitségére sietve, a támadó röffencset megfenyitette. Ez okozta vesztét, mert a disznók összeröffentek, a bátor kis gyereket fellökték és ugy összeharapdáták, hogy nyomban meghalt. Simon József kanászt az ügyészség felelősségre vonta ugyan, de bünösségét megállapitani nem lehetett.”

— Kissé meglepő a hír ismeretében a disznók kedveskedő megnevezése a címben.

„Vásári szarkák.
A legszegényebb kereskedőknek, a földönárulóknak és sátorozóknak legnagyobb ellenségei az ugynevezett vásári szarkák, akik egy-egy vásár napján hihetetlen sokféle és nagymennyiségü holmit szednek össze és többnyire csak későn veszi észre a szegény áldozat, hogy meg van lopva. A vásári szarkák nők, akik kiválasztják azt az időt, midőn legtöbben tolonganak a sátorok körül. Ilyenkor az egyik odafurakodik a sátorhoz és egymás után kér hol ezt, hol azt; rettenetesen alkuszik s míg a kereskedő egy uj vevővel vesződik, addig a régebben odaadott holmik közül kettőt hármat hátranyujt, amit a tolongásban nem lehet észrevenni; a hátranyujtott holmi hihetetlen gyorsasággal megy kézről-kézre és végre eltünik egy bő szoknya alatt, vagy a bugyorban. Ha a szegény kereskedő gyanut fog és ennek kifejezést mer adni, akkor jaj neki, olyan lármát csap a meggyanusitott ártatlanság, hogy az egész vásár összecsődül a sátor előtt, ami megint alkalom a szakszervezeti szarkáknak az ujabb lopásra.
Ilyen szarkacsapat került horogra a mezőkomáromi nyári vásáron Horváth Juli, Béndek Erzsébet és Hohos Andrásné budapesti lakósok személyében s a nagyvázsonyi szeptemberi vásáron Szabó Mihályné és Tóth Istvánné monostorapáti lakósok személyében. Az 1–7 hónap közt váltakozó időre szabadságuktól biróilag megfosztott vádlottak fellebbeztek.”

— Egy újabb olyan hír, amely némi nyelvi frissítés után bármelyik mai lapban is megjelenhetne. Érdemes még felfigyelni a „szakszervezeti” jelző negatív jelentéstartamára.

„Hirdetmény.
A Veszprémi Takarékpénztár Részvénytársaság köztudomásra hozza, hogy összes nála elhelyezett betétek után a kamatlábat 4 %-ról 1908. január hó elsejétől 4 ½%-ra felemeli s a betevők helyett beszámitás nélkül a betétkamat-adót is viseli. A folyószámla betétek kamatlábát is ugyancsak fél százalékkal 1908. évi január elsejétől emeli. A betéti könyvecskéket a felemelt kamatláb bejegyzése végett bemutatni nem kell. Kelt Veszprémben, 1907. évi november hó 30. A Veszprémi Takarékpénztár igazgatósága.”

— Ezt a hírt a kamatadónak a bank részéről történő átvállalása miatt tettem a válogatásba. Ma is megfontolandó lehetne…

„Himpókos ügyvéd.
A mérhetetlen sok becsületsértő kifejezés közt, mellyel az összezördülő emberek egymást illetni szokták, eddig még nem fordult elő az, amellyel Fülöp Ferenc hajmáskéri lakós a Kerper család egyik tagját illette; a többek között -nek nevezvén el. Ez a meggyalázásra alkalmas kifejezés a sok ügyvéd költségen felül még 10 korona pénzbüntetést is eredményezett találékony sértegetőnek.”

— A kifejezés eredeti jelentése az Orszgos Széchenyi Könyvtár honlapjáról: mek.oszk.hu

„Villanyvilágitás felszerelési vállalat, csillár készitő mühely és raktár!
Van szerencsénk a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy helyben, a villanyvilágitáshoz szükséges összes felszereléseket a mai kornak megfelelően oly gazdagon rendeztük be, hogy mindenki igényét kielégithetjük. Raktáron tartunk: csillárokat, asztali lámpákat a legolcsóbb ártól a legmagasabb árig. Biztositjuk az igen tisztelt megrendelőinket, hogy a berendezést a legjobban és szakszerüen végezzük annál is inkább, mivel vállalatunk tagja hosszu éveken át a legnagyobb villamossági vállalkozó cégeknél mint vezető müködött ezen szakkivitelnél, az általunk készült villanyvezetékekért a leghosszabb időre a felelősséget elvállaljuk. Kiváló tisztelettel: Szalai M. villamossági szakértő és szerelő. Steiner J. Jenő diszmüáru kereskedő. Intézeteknek külön engedményt adunk. Kérjen minden érdeklődő tőlünk költségvetést. — Petroleum-lámpákat villanyvilágitásra is átalakitunk.”

— Egy friss hirdetés a lapból így advent tájékán — az utóbbi években ugyanakkor meg a gyertyaláng a menő a karácsonyi vásárokon.