Tacepao

Kis magyar pornográfia

Beküldte netinyesmester -

A múlt században elözönlötte mindennapjainkat a nyíltan szexuális vágyat ébreszteni szándékozó pornográfia. Az abroncsos szoknyák alól előkerültek először a combok, majd a dombok, végül méhszájig nyíltak meg a hölgyek, kemény dilemmák elé állítván a pornográfia anyagi élvezőit, mivel fejeljék meg eddigi munkásságukat.

Elfogadjuk?

Beküldte coyote -

- akár hogy is fáj... -

Hogy a magyar társadalom hogy áll a másság elfogadása terén? Jól példázza az alábbi vicc:
A buszra felszáll egy lepusztult, neandervölgyi jellegű hippi. A sofőr jól megnézi, és kiszól neki a tolóajtón:
- Na, mi újság az őserdőben öreg?
- Anyád nem üzent semmit!

A másság, mint új divat

Beküldte szedira -

- én más vagyok, mint mások -

Nem vagyok olyan, mint te, jó? Nem érted? Én leszbikus skinhead vagyok, vagy pánk, aki rajong a melegekért. Tök mindegy, a lényeg az, hogy más vagyok. Ide figyelj, apukám, nem érdekel mit gondolsz. Igenis csókolózni fogok a barátnőmmel a diszkóban, mert arra izgulnak a pasik. Leszbikusnak kell lennem ahhoz, hogy hetero kapcsolatom lehessen, érted?

A másság maga a változatosság...

Beküldte netinyesmester -

(Erhard Busek)

Mi is az a másság? Ez volna a kérdés, és a válasz talán az, hogy MI magunk! Hiszen ahogy nincs két egyforma kavics egy folyómederben, úgy nincs két egyforma külsővel-belsővel rendelkező ember sem. Nem is lenne jó, ha mindenki ugyanazt tartaná szépnek, jónak, helyesnek vagy éppenséggel rossznak. Van velünk született adottságbeli másság, ami megváltoztathatatlan, és van tudatosan vállalt másság, ami az ember belső igényeit fejezi ki. Erről szólna e szösszenet, a másság szexuális szegmenséről.

Szabadság, szerelem, nyomor...

Beküldte szedira -

- emberek a szakadék szélén -

Lehet sajnálni, utálni, megverni, segíteni, befogadni, elfogadni őket. Mint minden más embert. Akinek van fedél a feje felett, étel az asztalán, pénz a zsebében, el sem tudja képzelni, hogy egyszer ő is eljuthat odáig, ahova ők. Pedig, mint tudjuk, kevesek születnek hajléktalannak. Egy rossz döntés, egy tragikus vagy váratlan esemény bárkit a szakadék szélére sodorhat. Akár Téged is, kedves olvasó...

A cucc és a tanár

Beküldte kilgore -

Nincs mit azon szépíteni, hogy a középiskolások tetemes hányada használ drogot kisebb-nagyobb rendszerességgel. Sajnos sokukat el is kell küldeni különböző kezelésekre, mert egyedül képtelenek felvenni a küzdelmet. Ebben segíthetnének tanáraik is, ha tudnák, hogy mi ellen kellene harcolni.

A la Carte

Beküldte netinyesmester -

"Az ínyesmesterség kitűnő magyar egyenlő értékese a gasztronómiának és kiérezzük belőle a gourmandéria fogalmának teljességét is." (Magyar Elek, az Ínyesmester, 1932.) Most járjuk együtt körül a 21. század felelőtlen ínyesmesterségét: a droglapot.

Hová fajul, a hajdan oly dicső szittya nemzetünk?

Beküldte loonatic -

Azt mondják, drogos a magyar. No, nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, csak alkoholból és gyógyszerből fogyasztunk töménytelen mennyiséget. Néha együtt. Nálunk szinte legmagasabb az egy főre eső gyógyszerfogyasztás, meg ha jól emlékszem a tömények kiirtásában is elől járunk. A dohányzás mértéktelenségéről nem is beszélve. De csak semmi csüggedés, egyesek szerint Jézus is füvezett...

Aki hülye...

Beküldte szedira -

- ... drogos, haljon meg? -

Ne, de úgyis meg fog. Mert egyszer mindenki eljut odáig. Te is. Én is. Ő is. Kivétel nincs. Döbbenetes, hogy az életben az egyetlen biztos dolog, hogy meghalsz. Mindenféle őseidtől örökölt életösztön, fajfenntartási vágy, agresszív önmegvalósítás ellenére.

Oldalak