Mintegy száz oldtimer, illetve youngtimer koptatta a Dunántúl útjait az elmúlt hétvégén. Veszprémi központtal ötödik alkalommal bonyolították le a Chronoswiss-Audi Hungaria Classic (CAHC) elnevezésű, Magyarország legnagyobb, rendszeres, nemzetközi oldtimeres eseményét.
Teleki Miklós orgonakoncertje és a Hóvirág énekegyüttes a Szent Mihály bazilikában
Már tavaly is részt vettem a Szent Mihály bazilika orgonaestjeinek egyikén, és most is az volt a tapasztalatom, mint akkor: a közönség túlságosan gigantikus áhítattal lép a templomba, mintha misére érkezne, nem is hangversenyre. A padsorokban gondterhelt, elmélyült arcok láthatók, akárha valami plébánosi dörgedelemre vagy az utolsó ítéletre várnának.
A Veszprémi Petőfi Színházban két évadon keresztül színészként, rendezőként dolgozó Latinovits Zoltánra emlékezik a teátrum szeptember 8-10-ig. Alábbiakban íme a részletes program, illetve szigorúan nosztalgikus alkatoknak egy kis mozi a Színészkirályról. Kattintsanak, olvassanak, nézzenek, halgassanak!
Latinovitsról először az a lemezfelvétel jut eszembe, amin Babits Mihály Jónás imája című versét mondja. Hozzám már hűtlen lettek a szavak A vers tartalma s mondanivalója kicsit a sorsára, szintúgy városunkban töltött pályaszakaszára is igaz lehet.
Töredékes emlékek, préselt levelek a Vass Gyűjteményben
Korniss Dezső (1908-1984) sok helyen sokféle technikával alkotott, mikor hol engedték érvényesülni. Csók István és Vaszary János voltak mesterei, tanított az Iparművészeti Főiskolán, majd 1949 után hat évig bábfestésből és kereskedelmi plakátok színezéséből élt, később dolgozott a Pannónia Filmstúdióban is.
Egy remekmű általában halhatatlan. De mi történik akkor, ha a kulturális emlékezet megfeledkezik egy-egy páratlan értékű alkotásról? Sorozatunkban olyan irodalmi műveket, filmeket, zenedarabokat, képzőművészeti alkotásokat mutatunk be és ajánlunk olvasóink figyelmébe, amelyek valamilyen oknál fogva részben vagy egészen ritkán jutnak el a közönséghez; vagy mert kihullottak a kulturális kánonból, vagy mert hazánkban egyszerűen nehezen hozzáférhetőek.
Drága Pempo! Már jó ideje hiányzol. Nem tudom, mi van veled, és hová tűntél. Annyira szerettelek. Emlékszem a megismerkedésünkre, emlékezetes volt. Fent ültem a beton palánkon, piros Méta melegítőben, és vártunk Benneteket. Vártunk és vártunk. Átmászni még nem mertünk, nem tudtuk, kik laknak a palánkon túl, a fenyők között. Aztán egyszer csak megjelentél a háremed élén. Úgy, ahogy otthon, Dél-Amerikában tetted volna.
Donald Antrim Pszichoparti a palacsintázóban című könyvéről
Már megint egy gyagyás amcsi könyv mondhatnánk még ilyeneket, meg még ilyenebbeket is Antrim regényéről, ha valóban nem érdemelne ennél jóval több figyelmet. Azon kívül, hogy hangzatos címével és rikító sárga-kék borítójával eléggé felhívja magára a figyelmet, humorával és hangulatával kitűnően kapcsolódik a 2021. század amerikai irodalmának általam olyannyira kedvelt alakjaihoz.
A tavaly kezdett hagyományt idén folytatja Veszprém külvárosi (ám nem kültelki) étterme, az Ízlelő. 2005-ben a Session búcsúztatta a nyarat az étterem teraszán, idén pedig a My Brother Jake Band szórakoztatja a közönséget szombat este (szept. 2.) 19 órától. A zenéhez természetesen járnak a finomabbnál finomabb falatok, a csúszósabbnál csúszósabb alkoholos és alkoholmentes nedűk is csak hogy 100%-osan jól érezzék magukat a vendégek.
Idén immár harmadik alkalommal, augusztus 31., csütörtök és szeptember 3., vasárnap között ünnepelhetjük A Mozit. A mára hagyományossá vált Moziünnep elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet arra, a mozizás sokkal több, mint csupán egy film megtekintése.