Azért fogok neki ennek a könyvajánlónak, hogy az egyszerre igényes és szórakoztató irodalomra fogékony olvasókkal megismertessem egy kiváló amerikai írónő prózáját. Magam is első alkalommal találkozom Highsmith írásaival, aminek egyik oka nyilván az, hogy idehaza krimiszerzőként kanonizálták, noha sokkal több annál, amint azt a nemrég megjelent és alább kurtán tárgyalt 11 novellát tartalmazó gyűjtemény is bizonyítja.

Mitől lesz jó egy fantasy film? A szuper vizuális effektusoktól, a kies tájakon csámborgó törpéktől és elfektől, a sztárparádétól vagy netán a minden mennyiségben felbukkanó sárkányhordáktól? A fantasy valószínűleg ugyanúgy működik, mint a mese, a fantáziánkra mért agresszív támadáson keresztül (nomen est omen), és gyakran nehéz is a két műfajt megkülönböztetni egymástól.

Még tavasszal volt szerencsém beszélni az Ars Sacra Galéria előadássorozat egyik szervezőjével. Ő akkor nekem nagy durranást, országos hírű előadőművészeket ígért a nyitó évre. Bevallom, magamban mosolyogtam a dolgon, gondolván, pont ide, a pannonnihil csendes kisvárosába kit is lehetne elcsábítani. Aztán szépen kinőtte magát a rendezvény, csütörtökön például Lovász Irén koncertjének ad otthont a sokáig üresen álló piarista templom.

Hogyan fogadta a város az új Károly-templomot, hányan tüntettek a vörös csütörtökön, erősebb volt-e az alkohol-lobbi a megyénél, honnan lett a színháznak pénze? Vajon száz évvel ezelőtt milyenek voltak az emberek, hogyan intézték ügyes-bajos dolgaikat, mi foglalkoztatta őket, miről álmodhattak? A Veszprémi Hírlap éppen száz évvel ezelőtti számából válogatott cikkek talán választ adhatnak kérdéseinkre.