Hogyan fogadta a város az új Károly-templomot, hányan tüntettek a vörös csütörtökön, erősebb volt-e az alkohol-lobbi a megyénél, honnan lett a színháznak pénze? Vajon száz évvel ezelőtt milyenek voltak az emberek, hogyan intézték ügyes-bajos dolgaikat, mi foglalkoztatta őket, miről álmodhattak? A Veszprémi Hírlap éppen száz évvel ezelőtti számából válogatott cikkek talán választ adhatnak kérdéseinkre.

„Van uj templomunk.
A kórház és temető előtti Károly-téren egy kicsiny, de rendkivül festői templomka emelkedett, melynek igen érdekes a strukturája, meglepő tagozatának alakitása, ragyogó a kifestése és sajátságos, kedves az anyaga is. Kegyelmes püspök urunk emeltette; részben édes szüleinek nyughelyéül és fiui szeretetből és hódolatból emlékük fentartására, részben pedig a hivek lelki üdvösségére. E szép kis templom ma vasárnap lesz felszentelve, azért időszerü, hogy egyetmást elmonjunk épületéről és diszitéséről.
A kis templomunk bizánci központi alkotmány; tehát kupolaszerü épitmény, melyek minden tagozata egy centrum körül sorakozik. Az alapterv tagjai azonban mind román felfogásban és kidolgozásban részesültek. Kívül megjelenik a hajón és a tornyon a jellemzö félkörivü párkány, a galériás koszoru és a hatalmasan ágaskodó gyámoszlop-kör. Ez már magában is nagy eltérés a mostani sablonos egyházi és világi épitmények között. (…)”

— A jellemzés „házon belülről,” Ádám Iván kanonok tollából származik.

„A vörös csütörtök.
Veszprémben ugyan nem látszott meg a szociáldemokraták nagy rakétája; a város a munkanapok rendes képét mutatta. Az a néhány szál, ünneplőbe öltözött, vörös kokárdás, sétáló demokrata csak azoknak tünt föl, akik keresték a tüntetőket. Mindössze a nyomdászok, kivéve a mieinket, és a péksegédek tartottak munkaszünetet. A többiek bizony azt gondolták: első a kenyér, aztán az elv!”

„Elkobzott pamflet.
A kir. ügyészség a Budapesten nyomtatott „Munkásokhoz” cimü röpiratokat elkoboztatta.”

— Ekkor a baloldalé volt az utca. Egy évszázad nagy idő…

„A cuhavölgyi fürdő.
A Bakonyszentlászlón lévő, gróf Eszterházy tulajdonát képező cuhavölgyi fürdőt, három bold belsőséggel és épülettel együtt 16 ezer koronáért megvette egy győri konzorcium, melyek élén Dr. Angyal Armand győri rendőrfőkapitány áll.”

— Bakonyszentlászló már akkor másik megye felé kacsintgatott. Vajon mi lett a későbbi sorsa a fürdőnek?

„Sorsjegyek huzása.
A veszprémi szinházalap javára kibocsátott képeslevelezőlap-sorsjegyek huzása 15-én d. u. 5 órakor történik a városháza tanácstermében. Még mindig van idő tehát arra, hogy aki eddig még nem látta el magát reménységgel, most beszerezzen néhány eshetőséget.”

— Ma mennyien mozdulnának meg a színház érdekében egy sorsjáték kapcsán?

„A korcsmák vasárnapi bezárása.
Ismeretes az a mozgalom, mely országszerte, mondhatnók: világszerte megindult az alkohol ellen. Hazánkban is nagy táboruk van már az antialkoholistáknak s vármegyék, városok, faluk törekszenek a korcsmák vasárnapi bezárásával gátat vetni az alkohol pusztitásának. Sajnos a községek ebbéli határozatát a vármegyék, a vármegyékét a miniszter semmisiti meg, okul adván az állam károsodását a fogyasztási adó csökkenése révén. Ujabban, a szomszédos Győr-megye törvényhatósági gyülésén került szőnyegre ez az ügy. Dr. Balits Antal győri kanonok inditványozta, hogy ne csak feliratozzanak, kérvényezzenek a kormányhoz az alkohol ellen való országos intézkedések megalkotása tárgyában, hanem a vármegye maga is alkosson szabályrendeletet a korcsmák vasárnapi kötelező bezárásáról. Goda Béla alispán hangsulyozta, hogy a vármegyének igenis joga van az italmérést korlátozni s hiszi, hogy a miniszter a vármegye határozatát respektálni fogja. Valóban üdvös törekvés ez! Méltó a követésre! Hisz bosszantó látni, mily összegeket emészt fel esztendőn át egy-egy megyében az alkohol. Hát még mekkora az erkölcsi kár? Helyre hozhatja-e mindezt az, ha az állam még többet zsebel is be italmérési adó cimén? Veszprémről nem ismerünk statisztikát, tehát a vidékről hozunk. A győrmegyei tiszti főorvos kimutatta, hogy abban a megyében a lakosság évente 760 ezer korona értékű pálinkát fogyaszt el, holott az évi egyenes állami adó 820 ezer korona! A megyegyülés dr. Balits inditványát elfogadta s a szabályrendelet, illetve a javaslattétel előterjesztését maga az alispán vállalta magára.”

— A megye és az akolhol-lobbi harca. Várom a folytatást.

„Apró hirdetések.
Hatvan hektoliter idén kiforrott must eladó Almádiban, a Kövér Viktor-telepen. Ugyanitt 13 hektoliter kitünő 1905. óbor, tavalyi törköly, szilvórium és szilvapálinka.

Keresztény alapon szervezett cipészsegédek azonnal alkamazást nyerhetnek Heidecker János cipészüzletében Keszthelyen.”

— A két apróhirdetés a megelőző cikkekkel összevetve sokatmondó…