Nyilván sokan kipróbálták már, milyen egy DVD-lejátszó úgynevezett zoom üzemmódja. Ilyenkor a képernyő – illetve az éppen nézett film – egy részlete sokkal közelebbről látható, ám a felbontás meglehetősen romlik, a kép kevésbé éles, vagy inkább homályos. Az arcok kontúrja némiképp elmosódott, ahogy a tárgyak és minden egyéb látványelem. Az ember nem kívánná ilyen formában végignézni a filmet.

Filmértékelésnél számtalan megnevezett és megnevezetlen szempontot vehetünk sorra. Amikor úgy megyek moziba, hogy majd írnom kell róla, akkor még tovább bővül eggyel – egyáltalán mennyire megírható? Kínkeserves, verejtékcseppes órák lesznek a monitor előtt, vagy ellenkezőleg, lényegében már ott összeáll fejben – azaz mennyire gondolatébresztő? Kim Ki-duk filmje ebben a kategóriában ötcsillagos. Vagy inkább, amolyan hatcsillagos (ez az a nem létező hatodik).

Mindig jó kedvem lesz tőlük, bár személyes élmény sajnos pont ehhez az állathoz nem fűz. Derűs arc, móka zizeg minden porcikájukban, valamiféle életigenlés, üde életöröm árad belőlük. De lehet, hogy csak én kötöm ezeket a tulajdonságokat hozzájuk, és közben pedig egészen mások. Ha van kedvük, most velem tarthatnak, hogy kiderítsük, mi is az igazság.

Rákapcsolt a Sziget! Az REM és az Iron Maiden után újabb legendás bandával bővült a fellépők névsora. Néhány napja kiderült, hogy a Sex Pistols is – Johnny Rotten, Glen Matlock, Steve Jones, Paul Cook felállásban – döngetni fog a Nagyszínpadon. A Pistols története során először lép fel Magyarországon!