Egy remekmű általában halhatatlan. De mi történik akkor, ha a kulturális emlékezet megfeledkezik néhány páratlan alkotásról? Sorozatunkban olyan műveket mutatunk be és ajánlunk olvasóink figyelmébe, amelyek vagy kihulltak a kánonból, vagy különféle okokból ritkán jutnak el a nagyközönséghez.
Arról már eleget hallottunk, hogy szelektíven kell hulladékot gyűjteni, mert ugye azt majd újrahasznosítják, és megmarad a bolygónk unokáink számára is meg hasonlók. A Pannon Egyetem B épületében a Hulladékból termék című kiállításon viszont azt is láthatjuk, hogy a kidobott szemétből mi is lesz valójában
(Mikor vége volt a koncertnek az Expresszóban, kérdeztem egy jó barátomat, hogy: Na, most erről mégis mit írjak? Írjam meg, hogy a végére elment a basszus?. Azt válaszolta kárörvendőn, hogy: Ja, jó ötlet! Az már egy mondat!. Mire én büszkén: Ügyes gyerek vagyok ám, lesz az két mondat is!) A végére elment a basszus. És ez nem volt jó
Azoknak a táborába tartozom, akik úgy gondolják, Gabriel García Márquez regényét nem lehet megfilmesíteni. Vagyis lehet belőle filmet készíteni, de akkor alig pár marék marad az eredeti műből. Mike Newell rendező a lehetetlenre vállalkozott, amikor az egész regényt akarta kompletten filmre vinni vászonra zsúfolni azt, amit lehet.
Most, hogy kicsit közelebbről is megismerkedtünk a VEN-nel, ideje volt felkeresni azokat, akik mögötte állnak, azaz a Központi Szervezőbizottságot (KSZB). Tagjai veszprémi egyetemisták, név szerint: Csikós János Krisztián, Tudós Gábor és Siklódi Levente. Ők avattak be a VEN programjaiba.
Neked mit fog tojni a nyuszi? Nálunk sir Lancelot, sir Galahad és én kirontunk a nyúlból Csak időzítés kérdése az egész. Már hogy hol a fanyúl a tervkészítés pillanatában, meg mi köze mindennek a húsvéthoz? Mindegy, akkor vegyük elő a húsokat!
- a színházról, a képesség-pazarlásról és a cenzúráról -
Bereményi Géza Veszprémben van. Nem szabad kihagyni, hogy leüljünk kicsit beszélgetni vele. Kezdünk az Indul a bakterházzal, amit a Veszprémi Petőfi Színházban rendez, mert innen aztán egy csomó dolog szóba kerülhet. Meg lehet kérdezni arról, van-e olyan, hogy magyar humor, és kicsit meg lehet beszélni azt is, hogy milyenek is vagyunk mi.
Rettegünk, ujjongunk, csodálkozunk, várakozunk vagy épp semmit sem teszünk. Ez attól függ, melyik korosztályhoz tartozunk, hiszen a Veszprémi Egyetemi Napok egész Veszprémre és még azon túl is kihat. A lényeg, hogy várjuk ki ezért, ki azért. És addig is tekintsük át, mi volt eddig, csakhogy rákészüljünk a májusi egy hétre!
Évről évre bemutatják Bojtor Károly festőművész (1933-1999) gazdag életművének egy részét a Mestermű Galériában. A szokás szerint májusban megújuló kiállítástól a művész 75. születésnapja miatt tértek el idén, mely március 14-én volt.
Régi hagyomány, hogy a Veszprémi Állatkert családi programokkal várja a látogatóit a tavaszi szünetben, illetve a húsvéti ünnepek során. A játék fő emblematikus állata (mi más is lehetne?) a nyúl. Péntektől keddig, 10.30-tól 15 óráig várják a gyermekeket és szüleiket a nyuszi-játékra.
A játékban a Bátor Nyúllal együtt felfedezhetik az állatkertet, és válaszolhatnak a hol elgondolkodtató, hol könnyedebb kérdéseire. Minden nap a kiállító-teremben kialakított nyuszisimogatónál a helyesen válaszolók közül a legszerencsésebbeket állatkertes nyereményekkel jutalmazzák 15 órakor.