Tacepao

Tavasz, tavasz...

Beküldte -Zsó- -

Főiskolai jegyzeteim IX.

Azóta valahogy mások az arcok az utcán. Más felkelni reggel, mert végre besüt a nap a szobába - és leolvadtak a jégvirágok is az ablakról… Amikor egy hete a hőmérséklet 20 fokot ugrott pozitív irányba, minden kivirult és újjáéledt. Egy hosszú, hűvös álomból ébredtük fel végre, eljött az igazi új év. Elő a színes ruhákat, pulcsikat a hátsó polcra; végre nem a fűtéstől fogunk izzadni…

A tanács: Köztársaság!

Beküldte mico -

– Március 21. emlékezete –

Ajh, azok a dicsőséges tavaszi forradalmi napok! Hogy vártam kisiskolásként a heti egy iskolaszüneti napot! Március 15. és 21., április 4., sőt, ha mázlim volt, még a húsvét hétfő is bejátszott. Öt-hat évnek kellett eltelnie a rendszerváltozás után, hogy elkezdjem kapizsgálni, mégis miről szólt ez az egész…

Műsoroló

Beküldte szerk -

Emlékmű az ismeretlen forradalmár sírjára

Iskola, tornaterem, esetleg aula. Vagy temető megemlékezőkkel, emitt-amott holtakkal díszítve. Főtér, emléktábla. Színházkert. Szereplők: 1 darab megemlékező tömeg, szavalók és szavatolók, számtalan szónok (n Є Z+; n > elviselhető), statiszták, őrök, 1 század huszár, 1 ezred önsajnálat, kórus. Díszletek: nemzetiszín alapon nemzetiszín szalag, zászlók (nem lyukas), címer (oppá, korona, nem baj, nem feltűnő), kokárdák (lehetőleg ezek is koronás-címeresek), fáklyák, Petőfi koszorúi, miegymás.

„Mindegy, mit várnak tőled…”

Beküldte sax -

Gondolatok a Szabad Sajtó Napja alkalmából

Nézem a szavazás eredményét, és örülök. Milyen jó, mondom magamban – kis közvélemény-kutatásunk azt mutatja, hogy a szavazók egynegyede szabadnak érzi ma a sajtót Magyarországon. Akkor tehát lánglelkű Petőfink nem hiába harcolt, íme, 156 évvel halála után megvalósulni látszik álma. Persze azért még párat kell „aludni” a tökéleteshez…

Rövidre vágva

Beküldte kávé -

- „… az egyetlen forradalmár vagyok a városban…” -

Az ’56-os forradalom után körbejárt egy jelszó az értő füleknek (vö. ügynökbotrány) szánva: MÚK, azaz Márciusban Újra Kezdjük. Ezért aztán mi minden márciusban újra kezdjük – elvégre ez a megújulás időszaka –, az év többi hónapjaiban pedig folytatjuk. Mondhatnánk, ez a Magyar Permanens Forradalom (empéef, mert szeretünk rövidíteni). Forradalmi hevületünkben leszünk hazafiak és még hazafibbak, valamint ezzel párhuzamosan globalizálódunk, európaiasodunk és internacionalizálódunk.

Könyvmoly országot álmodtam én…

Beküldte szerk -

„A kultúra úgy hull le…”

Március 1-jén indult útjára Magyarország eddigi talán legnagyobb „savazó – showja”, a Nagy Könyv (Big Read). A Magyar Televízió, a kulturális minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával létrejött tévés vetélkedő, amelyet a britektől importáltunk, egy éven keresztül keresi Magyarország kedvenc regényét.

Az angoloknak állítólag nagyon bejött a Big Read. Reneszánszát éli a könyvolvasás, jelentősen megnőtt a könyvesboltok forgalma, harminckétszeresére nőtt a könyvtári kölcsönzések száma és tizennégyezer olvasókör alakult.

Nőnap női szemmel

Beküldte juzy -

Janis Rainis szerint „A lét szépsége a nőtől fakad”. Nyilván olvasta ezt a verssort az a valaki, aki kitalálta, hogy kell egy (Nő)nap, amikor huszonnégy órán át Nőnek lenni igazán jó. Egy szál rózsa, egy doboz (csökkentett kalóriatartalmú) csokoládé, egy helyes bók - minden nő valahogy így képzeli el ezt a napot. Az általam megkérdezett férfiak viszont a nőnap szó hallatán felháborodva kérdeztek vissza: És férfinap mikor van?!

Érettségi bizonyítvány

Beküldte kávé -

- avagy sztrájk van, babám -

Mi a hasonlóság Franciaország és Magyarország között (az áporodott szagú tejtermékek iránti vonzalmon kívül)? Naná, hogy az oktatási reform! Az a reform, ami francia európafitársainknál részben csak terv marad, hiszen a középiskolás diákok (és szüleik és oktatóik) demonstrációja miatt François Fillon - a helyi Magyar Bálint - néhány kérdésben visszakozni kényszerült. Leginkább az érettségi rendszerrel kapcsolatos pontokban…

Holnapi hájnál a mai tüdő többet ér. (Tuva közmondás)

Beküldte szerk -

„Ha dinnyeföldön mész keresztül, ne kösd meg a bocskorod. A szilvásban ne igazgasd a kalapod.”

Megboldogult gyermekkoromban mindig tátott szájjal bámultam a magyarországi üzletneveket. Bizsergetően különös volt a szerbhez szokott szememnek, hogy magyarul írják: fodrász, hentes, pék (az ABC-ről évekig hittem, hogy papírbolt). Mit mondjak, nagyot fordult azóta a világ… velem, és az én hajdan oly szeretett „cégéreimmel” is.

Gettómese

Beküldte kávé -

- aszondod Amerika, aszondom Nyócker… -

Mi itt, Közép-Európában – ami néha Kelet is, néha azzal udvarlunk magunknak, hogy Nyugat, egyesek szerint pedig egyszerűen Balkán – tudjuk, hogy az irónia, a szatíra, az abszurd a túlélés záloga. Sajátunknak is érezzük, és bőszen igyekszünk gyakorolni ezeket, hogy legalább a humor a miénk legyen. „A humor legyen veled!” – mondaná a magyar Obi Van Kenobi.

Oldalak