Patrióta Lokál: Kultúra

Borhaverság

Beküldte szerk -

Borbarátok 7x7. 49 birtokleírás

Régebben mindig gyanakvással és kissé irigykedve figyelgettem azokat az ínyenceket, akik minőségi borokat keresgélve borkóstolásra jártak, családi pincészetekbe zarándokoltak el és több ezer forintot is képesek voltak áldozni egy-egy kiválónak mondott palackra. Úgy hittem, a borok iránti mániákus rajongás csupán a sznobizmus egyik típusa, s olyan tehetős nagypolgárok vagy posztmodern arisztokraták privilégiuma, akik a drága borok megvételével is jelezni kívánják társadalmi státuszukat.

Sűrű, sötét

Beküldte Kamil -

Kalandozások a Fekete-erdőben

Helyszíni tudósítás Schwarzwaldból, a mókusok, kakukkos órák, boszorkányok és Udo földjéről. Látogatás Brinkmannéknál, lelki élet svarcvaldiasan, egy csapnivaló fúvószenekar az Isten házában, sör, snapsz, zsenge gyökerek és gyönge szekerek, valamint konstans álomi táj. Csodálatok és nagy rökönyök a sűrű, sötét Fekete-erdőben.

Bocsi, fél hétkor licitálok, utána vacsorázhatunk

Beküldte döbrögi -

- avagy hogyan üssük el unalmas tízperceineket az interneten -

Nyaralni úgy érdemes menni, ha előtte minden folyó ügyünket lezárjuk. Értesítjük ismerőseinket, hogy ne keressenek se mobilon, se e-mailen – jó esetben magunkkal se visszük a mobilt… –, odaadjuk a szomszédnak a kulcsot, hogy szerencsétlen virágok se tikkadjanak ki, amíg távol vagyunk. És ha online számítógépes játékot játszunk (…), akkor előre beállítjuk a beállítani valókat. Így van ez a Hattrick esetében is.

Várakozás

Beküldte sax -

- lírai epika a „tajgából” -

A Makine-szerelem 1996-ban kezdődött, amikor kézbe foghattam az orosz-francia író Goncourt-díjas negyedik regényét, A francia hagyatékot. Azóta az orosz emigráns író egyik kedvencem lett, és rendkívül örülök, hogy nem csak nekem, hiszen sorra jelennek meg újabb és újabb kötetei. A Várakozás 2005 végén jött ki az Ab Ovonál, s bár azóta napvilágot látott már a Lehet-e még szeretni Franciaországot? is, az időbeli sorrendiség miatt lássuk először a Várakozást.

Újra (Zep) Session

Beküldte kilgore -

- buli szeptember 7-én a megyei könyvtár előtt -

Jó másfél évnyi hallgatás után ismét aktív Veszprém oly népszerű Led Zeppelin emlékzenekara. A történet ott szakadt félbe, hogy az énekesi poszton Dávid Rolandot váltó Sághy Kálmánnal néhány koncert után (amibe belefért három rövid német turné is) leállt a banda. Viszont nem olyan régen az ezentúl Zep Session néven fellépő társaság Holubecz Bálint személyében megtalálta a megfelelő frontembert. Ebből az alkalomból ültünk le Tatai Tamás dobossal és Cseh Balázs basszusgitár-felelőssel csevegni.

Záróeste a Sziget Nagyszínpadán

Beküldte szerk -

- zsíros sivatagi rock, tökös csajrock és nagyívű stadionrock -

Ugyan Josh Homme QOTSA-vezér már jó ideje nem dobol az Eagles Of Death Metalban, de szerencsére e zenekar koncertkvalitása nem Homme jelenlétén áll vagy bukik. Most már tudjuk. Azt nem pontosan tudjuk, hogy a gyökérrock kifejezés érvényes-e egyáltalán, ám két dologban biztosak vagyunk.

Fellépett Pink is

Beküldte zoo -

Az új generációra alapoztak

Sokan kérdően néztek maguk elé, amikor az idei Sziget Fesztivál programját böngészték, mit keres a nagyszínpad műsorában egy hamísítatlanul slágerlistákra szakosodott előadó. A Pink koncert elején erre is választ kaphattunk, amikor egyre több tini jelent meg szüleikkel. A fiatalok körében igen nagy kedvencnek számít az amerikai popdíva, így bizonyára sokan könyörögtek otthon, hadd nézzék meg a koncertet.

„… akik elvesznek a múlt, a sohasem volt és a jövő távlataiban”

Beküldte szerk -

Ljudmila Ulickaja: Médea és gyermekei

A XX. századi családregény-hagyomány folytatójaként és egyben megújítójaként lépett fel Ljudmila Ulickaja, az egyik legnépszerűbb kortárs orosz írónő Médea és gyermekei című könyvével, mely 2003-ban jelent meg magyar fordításban a Magvető Kiadónál. A mű kitűnő példáját nyújtja annak, hogyan lehet a magas színvonalú és a szórakoztató irodalmat egyesíteni.

Igen, én kérdezem

Beküldte ernõ -

Hunyadkürti György, a Piarista Templomban elhangzott, „Ti kérditek?” című „Gondolat-VERSeny”-éről

Hol van a helye az életünkben a politikának, a politikumnak? Helyénvaló-e egy magát a Szent Művészet Galériájaként meghatározó kezdeményezésnek már-már politizálnia s mindezt egy keresztény templomban, templomi környezetben? Félreértés ne essék, nem kívánok védelmembe venni senkit, aki ne érdemelné meg a rágalmakat; de azoktól, akik arról beszélnek, hogy mások mit, mikor és milyen mértékben rontottak el, tőlük sem várhatom el a tiszta hangnemet, a megszólalás méltóságát? Vagy már ennyire helyénvaló ez a beszédmód, ennyire helyénvaló lenne ez a hangnem?

Oldalak