Kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert Dj. Dandy, alias Szigeti Péter igazi egyéniség. Sokoldalú, szókimondó és nem kevésbé kritikus, úgyhogy oldalakat lehetne írni róla. Kemény munkával jutott el odáig, hogy ma Magyarország ő a legkeresettebb dj a korosztályán belül. Nem hisztizik, nem nyafog, hiányzik belőle a lassan már generációs problémának számító depresszió, kedvtelenség. Amit akar, azt eléri, műsort vezet a Rádió 1-nél, hétvégén klubokban és diszkókban zenél, de találkozhattunk vele a Budapest Parádén is.

Szilveszter közeledvén előtérbe kerülnek a testi élvezetek, az óév hanyatlását érezve mindenkinek előbújik valódi, hedonista énje, melyet eddig lefojtani igyekezett. Mindenfajta módon próbáljuk kényeztetni testünket - de szükség is van erre, hiszen az ablakon kitekintve a fagyos tundrákat idéző tájék néz vissza ránk. Egyáltalán nem mindegy, hogy ilyenkor mit eszünk, és ami még fontosabb, hogy mit iszunk.

"...Nyolc éves lehettem. Apám beparancsolt engem és nővéremet a szobánkba arra a kis időre, amíg anyámmal a karácsonyfa alá rakták az ajándékokat. Én biciklit kértem. Olyat, mint amilyen az egyik iskolatársamnak van. A Pistinek. A tesóm meg valami babát kért. Mintha kötelező lenne azt kérnie. Mindegy. Na szóval, szóltak, hogy mehetünk, és mi azonnal kitörtünk a szobánkból. Egyenesen az ajándékokhoz futottunk. Ott volt. Teljes nagyságában becsomagolva. A falnak támasztva. Egy fél disznó." *

Ez még nekem is nagy falat volt! Pedig nő vagyok, ez a téma nem szokott problémát okozni. De most totál kész vagyok, a depresszió és a frusztráció jegyeit látom magamon. Fájnak a lábaim is, a kezeim leszakadnak. Nem nyugtat meg a szeretet és béke gondolata sem! Utálom a karácsonyt!!!

Pedig alaposan felkészültem. Elhatároztam, hogy idén villantok egy kis kreativitást a meglepetések terén: elrugaszkodva a szokásos sál-sapka-kesztyű kombinációtól, a gyertyatartóktól és a Mikulásos kütyübigyóktól valami újat, eredetit keresek.