Ha nincs rendszerváltozás, dr. Polinszky András talán sohasem fedezi fel magában a vállalkozó szellemű üzletembert. Tizenkét éven át volt egyetemi oktató, műszaki doktorátust, állami nyelvvizsgát védett illetve szerzett meg. A 80-as évek közepén ösztöndíjas a nyugatnémet Karlsruhei Egyetemen. Mivel sohasem elégítette ki teljesen az egyetemi oktató- és kutatómunka, mihelyt lehetett, mellékesen vállalkozott is.

1975-ben született, Szegeden szerzett matematika szakos középiskolai tanári valamint etnográfusi diplomát. Jelenleg a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban dolgozik, mint néprajzos muzeológus. Kutatási területe: népi táplálkozás, népművészet, népi iparművészet. Ezeket a mondatokat találtam róla egy múzeumi név- és címjegyzékben. Lexikon szagú eddig a dolog. Noha személyiségétől – talán – ez áll a legtávolabb. Lendületes, temperamentumos egyéniségével új szellemet honosított meg a Múzeumban. Vele, a szakmája felé egy életre –vagy még többre- elhivatott néprajzossal beszélgettem.

Munkájuk talán többet is ér, mint egy egészséges emberé, hiszen ők sérült, beteg, vagy éppen fogyatékkal élő emberek, mégis úgy döntöttek, teljes életet akarnak élni, és dolgoznak. Ők a megváltozott munkaképességűek. Írásunk annak jár utána, milyen is a helyeztük Veszprém megyében.

Mint azt a hírekben olvashatják, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke itt, Veszprémben ünnepelt a tegnapi napon. Az István és Gizella szobránál rendezett megemlékezésre a politikai paletta jobbos irányultságú személyiségei mellett egyszerű polgárok is szép számmal ellátogattak a délelőtt folyamán. A szokásos versmondás, ének, néptánc mellett az Akadémia elnöke megtartotta ünnepi beszédét.