Sérülten is dolgoznak
Beküldte rosen -
Munkájuk talán többet is ér, mint egy egészséges emberé, hiszen ők sérült, beteg, vagy éppen fogyatékkal élő emberek, mégis úgy döntöttek, teljes életet akarnak élni, és dolgoznak. Ők a megváltozott munkaképességűek. Írásunk annak jár utána, milyen is a helyeztük Veszprém megyében.
Veszprém megyében négy olyan célszervezet működik, amelyek kimondottan megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak. Ezek többnyire a könnyűiparban és a textiliparban tevékenykednek, egyenként ötven-száz-kétszáz főt foglalkoztatnak. Létszámuk minimuma meghatározott, csak az alapján kapnak ugyanis állami dotációt.
A megyei önkormányzat emellett fenntart olyan intézményeket, amik kifejezetten fizikailag, illetve értelmileg sérült fiatalokkal foglalkoznak, akik az intézményen belül kisebb-nagyobb munkákat is elvégeznek. S vannak különféle cégek, amelyek egy-egy embert alkalmaznak a megváltozott munkaképességűek köréből. Ezek zömében kisebb társaságok. Az a tapasztalat, hogy szívesebben alkalmaznak ilyen munkaerőt, ha ahhoz támogatást kapnak, illetve ha családtag az illető. A Veszprém megyei munkaügyi hivatalnak nincs arról tudomása, hogy pontosan hány cég foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkaerőt. Csak azokról tudnak, akik különféle támogatásokra pályáznak hozzájuk.
Munkahelyteremtésre, illetve -megőrzésre támogatásra a megyei hivatalnál pályázhatnak, bértámogatásra pedig a kirendeltségeken nyújthatnak be kérelmet a munkáltatók. Támogatás kérhető a kirendeltségeken abban az esetben is, ha közhasznú munkára veszik fel őket.
A megyei hivatalhoz az elmúlt öt évben összesen 26 munkáltató nyújtott be pályázatot munkahelyteremtésre, lényegében (Sümeg és Tapolca kivételével) minden megyei körzetből: Ajkáról, Balatonalmádiból, Balatonfüredről, Pápáról, Várpalotáról és Veszprémből. Ennyien tehát biztosan alkalmaztak, vagy alkalmaznak még ma is megváltozott munkaképességű munkaerőt. 1998 óta, amióta létezik ez a támogatás, összesen 600 új munkahelyet hoztak létre számukra Veszprém megyében. Bár vannak cégek, amelyeknél már lejárt a foglalkoztatási kötelezettség, de 361 fő esetében ez még ma is érvényes. Nagyjából ugyanannyi állást töltöttek be munkahelyteremtés, mint
-megőrzés célból.
Bértámogatás esetén a munkaügyi hivatal átvállalja a munkáltatótól a megváltozott munkaképességű bérét, illetve annak járulékait 12 vagy 18 hónapra, előbb teljes egészében, később részben. Közhasznú foglalkoztatás esetén a hivatal a megyére meghatározott fajlagos támogatást nyújt a munkáltatónak.
Ha egy megváltozott munkaképességű saját vállalkozást szeretne indítani, ahhoz a körzeti munkaügyi hivatalokban a járadékának megfelelő támogatást kaphat, hat hónapon keresztül. Később az illető saját magára (mint önfoglalkoztató) a megyei munkaügyi hivatalnál pályázhat munkahelyteremtő támogatásra.
2003-ban Veszprém megyében több mint 62 millió forintot szán a megyei munkaügyi hivatal munkahelyteremtésre, illetve -megőrzésre. A támogatásra tizenegyen pályáztak, összesen mintegy 97 millió forintos igénnyel. Ám ebből húszmilliót nem tudnak kifizetni, mert a pályamunkák nem felelnek meg a kívánalmaknak. A pénz felosztására ezért most újabb pályázatot hirdettek.
A júniusban, Veszprém megyében regisztrált tízezer munkanélküli 4%-a, azaz négyszáz fő volt megváltozott munkaképességű. Több mint 46%-uk középfokú szakképzettséggel és 3%-uk diplomával rendelkezik. Sokan közülük idősebbek, akik ráadásul alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, 60%-uk 46 év feletti.
A Veszprém megyei Munkaügyi Hivatalban kimondottan megváltozott munkaképességűek részére tanfolyamot nem indítanak, de ezek az emberek a hivatal bármely tanfolyamára ugyanúgy jelentkezhetnek. Különféle szolgáltatásokat azonban nyújtanak számukra. Rehabilitációs-, képzési- és munkatanácsadással, reintegrációs foglalkozásokkal segítik őket az elhelyezkedésben, illetve különböző munkahelyekre közvetítik őket.