Sérülten is dolgoznak

Munkájuk talán többet is ér, mint egy egészséges emberé, hiszen ők sérült, beteg, vagy éppen fogyatékkal élő emberek, mégis úgy döntöttek, teljes életet akarnak élni, és dolgoznak. Ők a megváltozott munkaképességűek. Írásunk annak jár utána, milyen is a helyeztük Veszprém megyében.

Veszprém megyében négy olyan célszervezet működik, amelyek kimondottan megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak. Ezek többnyire a könnyűiparban és a textiliparban tevékenykednek, egyenként ötven-száz-kétszáz főt foglalkoztatnak. Létszámuk minimuma meghatározott, csak az alapján kapnak ugyanis állami dotációt.

A megyei önkormányzat emellett fenntart olyan intézményeket, amik kifejezetten fizikailag, illetve értelmileg sérült fiatalokkal foglalkoznak, akik az intézményen belül kisebb-nagyobb munkákat is elvégeznek. S vannak különféle cégek, amelyek egy-egy embert alkalmaznak a megváltozott munkaképességűek köréből. Ezek zömében kisebb társaságok. Az a tapasztalat, hogy szívesebben alkalmaznak ilyen munkaerőt, ha ahhoz támogatást kapnak, illetve ha családtag az illető. A Veszprém megyei munkaügyi hivatalnak nincs arról tudomása, hogy pontosan hány cég foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkaerőt. Csak azokról tudnak, akik különféle támogatásokra pályáznak hozzájuk.

Munkahelyteremtésre, illetve -megőrzésre támogatásra a megyei hivatalnál pályázhatnak, bértámogatásra pedig a kirendeltségeken nyújthatnak be kérelmet a munkáltatók. Támogatás kérhető a kirendeltségeken abban az esetben is, ha közhasznú munkára veszik fel őket.

A megyei hivatalhoz az elmúlt öt évben összesen 26 munkáltató nyújtott be pályázatot munkahelyteremtésre, lényegében (Sümeg és Tapolca kivételével) minden megyei körzetből: Ajkáról, Balatonalmádiból, Balatonfüredről, Pápáról, Várpalotáról és Veszprémből. Ennyien tehát biztosan alkalmaztak, vagy alkalmaznak még ma is megváltozott munkaképességű munkaerőt. 1998 óta, amióta létezik ez a támogatás, összesen 600 új munkahelyet hoztak létre számukra Veszprém megyében. Bár vannak cégek, amelyeknél már lejárt a foglalkoztatási kötelezettség, de 361 fő esetében ez még ma is érvényes. Nagyjából ugyanannyi állást töltöttek be munkahelyteremtés, mint -megőrzés célból.

Bértámogatás esetén a munkaügyi hivatal átvállalja a munkáltatótól a megváltozott munkaképességű bérét, illetve annak járulékait 12 vagy 18 hónapra, előbb teljes egészében, később részben. Közhasznú foglalkoztatás esetén a hivatal a megyére meghatározott fajlagos támogatást nyújt a munkáltatónak.

Ha egy megváltozott munkaképességű saját vállalkozást szeretne indítani, ahhoz a körzeti munkaügyi hivatalokban a járadékának megfelelő támogatást kaphat, hat hónapon keresztül. Később az illető saját magára (mint önfoglalkoztató) a megyei munkaügyi hivatalnál pályázhat munkahelyteremtő támogatásra.

2003-ban Veszprém megyében több mint 62 millió forintot szán a megyei munkaügyi hivatal munkahelyteremtésre, illetve -megőrzésre. A támogatásra tizenegyen pályáztak, összesen mintegy 97 millió forintos igénnyel. Ám ebből húszmilliót nem tudnak kifizetni, mert a pályamunkák nem felelnek meg a kívánalmaknak. A pénz felosztására ezért most újabb pályázatot hirdettek. A júniusban, Veszprém megyében regisztrált tízezer munkanélküli 4%-a, azaz négyszáz fő volt megváltozott munkaképességű. Több mint 46%-uk középfokú szakképzettséggel és 3%-uk diplomával rendelkezik. Sokan közülük idősebbek, akik ráadásul alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, 60%-uk 46 év feletti.

A Veszprém megyei Munkaügyi Hivatalban kimondottan megváltozott munkaképességűek részére tanfolyamot nem indítanak, de ezek az emberek a hivatal bármely tanfolyamára ugyanúgy jelentkezhetnek. Különféle szolgáltatásokat azonban nyújtanak számukra. Rehabilitációs-, képzési- és munkatanácsadással, reintegrációs foglalkozásokkal segítik őket az elhelyezkedésben, illetve különböző munkahelyekre közvetítik őket.

Rovat: