Egy korábbi cikkben az eddigi "legvirágosabb" Virágos Veszprémért versenyként jellemeztük az idei megmérettetést. Most elsősorban arról beszélgettünk Bozsik Évával, a polgármesteri hivatal kulturális referensével, hogy a verseny eddigi történetében, a tizenkét év alatt meddig jutott az akció, lehet-e tovább bővíteni, fejleszteni, szélesíteni, és hol lelhetők fel a még fehér foltok - ha vannak ilyenek.
Index: - Talán essünk túl mindjárt a nehezén, kezdjük hátulról a kérdéseket: mit hiányolt a zsűri, miközben végigjárták a versenyre nevezett címeket?
Veszprém megye, a sokszínű. Sok olyan szolgáltatás és látnivaló található ezen a vidéken, amiért érdemes idelátogatni. Másfelől viszont nincsenek olyan kiugró turisztikai attrakciók, amelyek világhírűek lehetnének. Ennek ellenére évről-évre sokan érkeznek hozzánk, hogy meghallgassák a veszprémi harangok zúgását és a tihanyi visszhangot, esetleg kiadós sétát tegyenek a Bakony erdeiben.
Szombaton este autóval szinte képtelenség volt bevenni a völgyet. Mindenhol gyalogosok, biciklisek, ki sörrel, ki borral, ki gyerekkel. Mikor éppen álltunk - mert valaki kiengedett egy hintót az útra -, valami galambszürke hajú, öregarcú férfi bepislantott az autóba. Kb. egy órán keresztül gondolkodtam, ki volt az. A második sör után üvöltöttem fel: a Pálffy így néz ki élőben?! Egyáltalán mit keres itt? Gyerekek, benne leszünk a Híradóban...
A Gizella udvarban beszélgettünk Bárdossy Pállal az Abraxas fellépése alatt, a fesztivál utolsó napján. A zene kellemesen lágy, a sör megfelelően hideg, a nap irtózatosan éget... nem vagyunk sokan, de élvezzük az ír muzsikát.
Index: - A fesztivál vége felé járunk, mi a véleményed az elmúlt négy-öt napról?
Csütörtök este a Theatrum színpadon a két évvel ezelőtti fesztiválgyőztes aktuális formációja lépett fel Pavilon néven. 2002-ben Inter Magyar néven értek el első helyezést. Arról kérdeztem a zenekar két hölgytagját, Bogárdi Alízt és Takáts Esztert, hogy mi változott azóta.
Hihetetlen, s nem hétköznapi dolgok történnek manapság Veszprém utczáin. Alig menekültünk meg a brutális hernyótámadásoktól, máris új, az erkölcseinkre nagyon veszélyes alattomos támadás indult látószerveink ellen: a köldökinvázió!!!
Félelmetesen virulens a ma Köldöke. Hihetetlenül alkalmazkodó. Igazi nyolcadik csapás. Lehet csíkos habokból enyhén kibukkanó, mint tenger hullámaiból a delfin hátuszonya.
- Mesterházy (ezúttal ismét a dídzsé) és barátai -
Szirupba ragadt legyek módjára kapálózunk, de így sem tudjuk elkerülni, hogy már megint ne dj Mesterházy legyen a középpontban Este ugyanis félelmetes Syrup-buli várható a színházkertben (mer' má' nincs Münchausen), mi meg már előre ott voltunk - ahogy azt szoktuk.
Mélységes tisztelettel mutatom be Önöknek jeles városunk két meghatározó egyéniségét, Angol Angolnát és Deli Zsazsát. Előbbi csendes fiú, akit az élet durva edzőtábora ráébresztett arra, hogy enni kell, de lassan. Az első pár év felsült próbálkozásai arra vezettek, hogy elveszítette a haja usque 70-80 %-át, ám ekkor hű barátja, Deli Zsazsa, megtanította a helyesen ütemezett táplálkozás módszeres tudományára, amely segített emberi külsejének könnyed felismerhetőségében (a haja továbbra is hullik, de Ő nem hiszi el! - a szerk.).
És vannak stílusok, arcok, amik hiányoznak az Utcazene Fesztivál repertoárjából. Amint azt Molnár Lászlótól, a Buttholes punk-zenekar énekesétől megtudtuk, döntésük, hogy a színpadot csak tisztes távolságból figyelik, józan mérlegelés eredménye.
Mi az összefüggés az együttes neve és a zenétek közt?
Tíz éve létezünk - akkor még elég fiatalok voltunk. Ez egy bolondos névválasztás eredménye csak. Nem vagyunk homoszexuálisok, nehogy azt higgyétek. Azt szoktam mondani, hogy a segglyuk olyan, mint a vélemény: mindenkinek van, de senki nem kíváncsi a másikéra.