Az előzetes adatok szerint 2008 első félévében 47 925 gyermek született, 2,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A halálozások száma 66 074 volt, ami 2 százalékos csökkenés 2007. január–júniushoz képest. A természetes fogyás 18 149 fő volt, 2540-vel kevesebb az egy évvel korábbinál. A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 millió 35 ezer fő volt.

A születések száma az év első félévében egyenetlenül alakult: márciusban és májusban kevesebb, a többi négy hónapban több gyermek született, mint egy évvel korábban. Összességében 2008 első hat hónapjában a születésszám 2,5 százalékkal emelkedett – ez az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1170-nel több újszülöttet jelent. A halálozások száma az első félév valamennyi hónapjában elmaradt az előző évitől, összességében 1370-nel (2%-kal) kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban.

A házassági mozgalom havonkénti ingadozása jelentős mértékű volt a félév folyamán. Öt hónapban kevesebb, májusban viszont jelentősen, mintegy 16 százalékkal több házasságkötés történt, mint egy évvel korábban. A májusi többlet azonban nem tudta ellensúlyozni a félév többi öt hónapjában jelentkező hiányt, így 2008. január–júniusban összességében 16 734 házasságkötés történt, mintegy 290-nel (1,7%-kal) kevesebb az előző év azonos időszakinál.

Ezer lakosra 9,6 élveszületés és 13,2 halálozás jutott. Előbbi 0,2 ezrelékponttal magasabb, utóbbi 0,3 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbihoz mérten. A házasságkötési arányszám 3,4 ezrelékes értéke megegyezik az előző évivel. A természetes fogyás mértéke a 2007. első félévi 4,1 ezrelékről 3,6 ezrelékre csökkent. 2008 első hat hónapjában ezer élveszületésre 5,7 csecsemő halott jutott, ez 0,1 ezrelékponttal kevesebb, mint az egy évvel korábbi érték.

A születésszám emelkedése és a halálozások csökkenése következtében a természetes fogyás a 2007. január–júniusi 20 689 fővel szemben 2008 első hat hónapjában 18 149 főre mérséklődött. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága a természetes fogyásnál kisebb mértékben, mintegy 10 000 fővel csökkent. Eszerint a népesség lélekszáma az időszak végén 10 millió 35 ezer fő volt. A születésszám emelkedése és a halálozások csökkenése különböző mértékű volt az ország régióiban. Közép-Magyarország, valamint a Közép- és a Nyugat-Dunántúl születésszámának növekedése meghaladta az országos átlagot, a Dél-Dunántúlon viszont kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban. A Dunától keletre eső régiókban a születésszám közel azonos volt az előző évivel. A halálozások csökkenése Észak- és Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon jelentősebb mértékű volt az országos átlagnál, csak a Közép-Dunántúlon hunytak el többen, mint az előző év azonos időszakában. Az egyes régiókat tekintve a természetes fogyás csökkenése Közép-Magyarországon volt a legjelentősebb, közel 30%-os, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon viszont az előző év azonos időszakihoz hasonló nagyságrendű volt. A házasságkötések számának csökkenése Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön volt a legnagyobb mértékű, csupán a Közép-Dunántúlon történt mérsékelt emelkedés az egy évvel korábbihoz mérten. (KSH)