Nem rég értesültünk róla, hogy a Kalmár tér, Almádi út és a veszprémi körgyűrű által határolt területen egy újabb áruház létesülne. Vajon jó-e ez nekünk, veszprémieknek?

Az Almádi út és a Cholnoky lakótelep közötti területen minden nap megtapasztalhatjuk a forgalmi dugókat, a villódzó reklámokat, a kamionos áruszállítást, s a légkondicionáló berendezések morgását. Ez a kereskedelmi övezet szeretne most tovább terjeszkedni, egészen – az eddig viszonylag tágas zöldterületeire, barátságos játszóterére és összetartó közösségére büszke – Kalmár téri lakótelep közvetlen szomszédságába.

A kiszemelt terület jelenleg zöldfelület, s ma még nem beépíthető. Nincs rajta autóforgalom, nem keletkezik rajta semmilyen káros anyag, a gyerekeket is maximum a szúnyog csípi meg ezen a területen.

Mindemellett köztudott, hogy Veszprémben kiugróan magas az egy lakosra jutó kereskedelmi egységek száma. Ebben a tekintetben messze meghaladjuk az országos átlagot, a város kezdi elérni telítési pontját. Ez több szempontból is így van. A bevásárlóközpontok nem javítják egy terület gazdasági potenciálját, nem termelnek értéket, s térségi szinten a helyi foglalkoztatást csökkentik (a kisebb hazai kézben lévő kereskedelmi egységeket ellehetetlenítik). Túlzott jelenlétük így bizonyos mérték felett inkább káros, mint előnyös.

A bevásárló központok társadalmi feszültségeket is generálnak. Ékes jele volt ennek az a felzúdulás, amely az ünnepi nyitva tartás körül zajlott, s amellyel kapcsolatban még a polgármester úr is erőteljes reagálásra kényszerült.

Más szempontok is a további – különösen a zöldmezős – kereskedelmi beruházások ellen szólnak. Jelenleg a 18 vidéki magyar megyeszékhelyen az egy lakosra jutó zöldterület nagyságának átlaga 41 m² (a legjobb helyzetben levő Szolnokon lakosonként 118 m²-nyi zöldterület található...), Veszprémben ez az adat 14 m², ezzel az utolsó helyen állunk a megyeszékhelyek közt ebben az összehasonlításban (Forrás: Népszabadság, 2003. június 28.).

Az áruházépítés amúgy sem tartozik a környezetünket, városunkat szépítő beruházások közé. Ezen épületeket rövid távú haszonhajtási időszakra tervezik. Jellemzi őket az olcsó (mondjuk ki igénytelen) anyaghasználat, a nem környezet- és emberbarát építészeti kialakítás (természetes fény korlátozott használata, a kevés és gondozatlan zöld terület), az energiapazarlás.

Kell ez nekünk?

Zelenák Adrián
Kalmár téri lakos