A balatonfűzfői Nitrokémia Zrt. biofinomítót, korszerű biotechnológiai ipart honosítana meg a város belterületi ipari zónájában, mintegy százezer négyzetméter nagyságú területen. A projekt célja, hogy a létesítendő biofinomítóban hazai mezőgazdasági termékekből (elsősorban nem élelmiszer minőségű búzából) biotechnológiai eljárással előállított tejsavból környezetbarát műanyag alapanyagot (politejsav) illetve oldószerként használható laktát-észtereket állítsanak elő – a gyártási melléktermékek teljes körű hasznosításával.

Nemrég befejeződött a balatonfűzfői vegyipari központ 1. telephelyének rekultivációja, ennek köszönhetően több 10 hektár infrastruktúrával ellátott terület áll rendelkezésre a biofinomító létesítéséhez.

A veszprémi Pannon Egyetem régóta elkötelezett a környezettechnológia, a környezetvédelem valamint a vegyipar iránt, ezért is támogatja a balatonfűzfői Nitrokémia Zrt. új projektelképzelését, mely a megújuló energiabázis megteremtésére helyezi a hangsúlyt, s amely új fejlesztési pályára állíthatja a vegyipart – fogalmazott a Pannon Egyetem rektora. Dr. Rédey Ákos elmondta, az egyetem és a Nitrokémia együttműködése a korábbi években is sok eredményt hozott, így a mostani projekt megvalósításában is kölcsönösen számíthatnak majd egymásra a felek. A felsőoktatási intézmény nemcsak mint tudásközpont vesz részt a projektben, hanem a vegyipari cég számít az egyetem jól képzett diplomásainak munkájára is.

A megvalósíthatósági tanulmány szerint a tervezett biofinomító – amely évente százezer tonna búzát dolgozna fel – mellé egy hőerőmű, valamint egy biogázüzem is épülne. Ezek rendszere zártkörű, tehát kezeletlen hulladék nem kerül a környezetbe – mondta el Vígh András, a megvalósíthatósági tanulmány készítője. Elmondása szerint hazánkban takarmánybúza-felesleg mutatkozik, de a biofinomító búzaszükséglete a város 50 kilométeres körzetében is biztosítható.

A tanulmány szerint a létesítés költsége 39,76 milliárd forint, a tervezett éves árbevétel 23,5 milliárd forint, a megtérülési év pedig 8,3 év. Az előállított alapanyag, a politejsav mennyisége húszezer tonna lenne évente. A biofinomító a tervek szerint 250 főnek közvetlen, 1 000 főnek pedig közvetett módon (főként beszállítók) biztosítana munkát.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint hiába voltak tervek hasonló biofinomítók létesítésére, végül egy sem épült meg. Gőgös Zoltán szerint Európában gázolajból hiány, benzinből pedig felesleg mutatkozik, talán ezért is részesítik előnyben egyre inkább a bioüzemanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági termékeket, mint pl. a repcét. Bár az utóbbi időben komoly fejlesztések történtek az alapanyag-termelésben, a problémát a rossz logisztikai helyzet okozza. Emellett a mezőgazdasági szektorban komoly figyelmet kell fordítani az élelmiszer-előállítás, valamint az öntözés intenzívebb fejlesztésére.

Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke elmondta, fontos lenne, hogy a Balaton környéke ne csak a turizmusra alapozzon, hanem létrejöhessen egy olyan iparág, amely a mezőgazdasággal együttműködve multiplikátor hatást ér el, és új iparágak betelepedését vonzza majd a térségbe, újabb és újabb munkahelyeket teremtve. A Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében több mint 5 milliárd forint áll rendelkezésre 2008-ig bezárólag ipari parkok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztésére pályázati úton. Az első körben a két nyertes projekt, a székesfehérvári Maros Kft. 79 millió forint összegű, Komárom Város Önkormányzata pedig több mint 277 millió forint összegű vissza nem térítendő, európai uniós támogatást nyert el. Pál Béla arról is tájékoztatást adott, hogy a következő években is lehet majd pályázni barnamezős beruházások fejlesztésére több milliárd forint értékben, de az ágazati operatív programok segítségével is nyerhető el vissza nem térítendő támogatás ipari parkok számára.