Ha felgyorsulnak az események, a mediterrán térségre jellemző éghajlat lesz nálunk a jellemző – mondta el érdeklődésünkre Németh Lajos meteorológus, akivel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Klíma körútjának veszprémi állomásán beszélgettünk.

Németh Lajos: – Klímaváltozás mindig is volt. Földünk éghajlata állandóan változik, az is tény, hogy az elmúlt 100–150 évben egy egyenletes felmelegedő szakaszban vagyunk. Elgondolkodtató azonban az utóbbi 20–25 év, amikor ez az egyenletes, lassú (0,6–0,7°C-os) átlagos évi melegedés drasztikusan elkezdett gyorsulni. A jelenlegi számítások szerint 1,2–6,5°C-os melegedést hozhat ez az évszázad. Ha semmi nem történik, és ugyanígy szennyezzük a légkört, az beláthatatlan következményekkel jár. A kutatók becslései alapján ezzel a felmelegedéssel a világ óceánjai legalább 2–2,5 métert emelkedhetnek a sarki jég olvadásával. Ez a legrosszabb forgatókönyv, de bízzunk abban, hogy az emberiség előbb-utóbb belátja, hogy nem lehet kizsákmányolni a Földet. Eddig az az elmélet élt, hogy sokkal nagyobb erők működnek a Föld légkörében, mint amit az ember befolyásolni tud, azonban jelenleg 6,5 milliárd ember mindennapi tevékenységéről, szennyezéséről, energiahasználatáról van szó. Ha gombnyomásra leállna az összes üvegházgáz-kibocsátásunk, akkor is még legalább 20–30 évig át kell élnünk a következményeit. Az eddigi földi éghajlatváltozásnak mindig volt egy felmelegedő szakaszuk, majd jött a jégkorszak, és így tovább. A klímakutatás még fiatal tudomány, alig 50 éves, és többek között azzal foglalkozik, hogy milyen következményei lehetnek az emberi tevékenységnek. Vajon most lesz melegedési csúcspont, vagy megállíthatatlan folyamatról van szó? Ebben az esetben a földi élet is veszélybe kerül.

Index: – Sokan úgy vélekednek, egyedül tehetetlenek.

NL: – Pont ez a lényeg, ha az ember saját magából indul ki. Én megteszem, és reméljük, hogy a jó példa ragadós. Mindenkinek ez lenne a kötelessége. Nem az önös érdek a fontos, hanem az, hogy a következő generációk a jelenlegi körülmények között élhessenek a Földön. Ha a jelenlegi életmód folytatódik, akkor elfogy az energia, nem lesz élelmiszer, ivóvíz, és néhány évtized múlva 9 milliárdan leszünk, fokozottabban fogyasztva csökkenő tartalékainkat.

Index: – Mi tud ehhez hozzátenni ez a Klíma körút?

NL: – Néhány ezer embernek a helyszíneken elmondhatjuk ezeket a forgatókönyveket, amit továbbadhatnak. Nem rólunk, nem a gyermekeinkről van szó, hanem az emberi életről.

Index: – Milyen változásokat tapasztalhatunk szűkebb környezetünkben?

NL: – Nagy baj nincs természetesen. Ha felgyorsulnak is az események, a mediterrán térségre jellemző éghajlat lesz nálunk a jellemző. Élnek nagyon boldog emberek a jelenlegi mediterrán vidékeken. A probléma azzal van, ha ez a változás gyorsan következik be, akkor sem a növényzet, sem pedig az állatvilág nem bír majd alkalmazkodni hozzá. A négy évszakra és a kontinentális éghajlatra vagyunk berendezkedve. Ha enyhe teleink lesznek, akkor azok a kórokozók, amik eddig a –10°C-os fagyoknál pusztultak el, életben maradnak. A mostani enyhébb telek következményeként éppen emiatt többet kell permetezni. Sokan mondják, semmi baj nincs a mediterrán éghajlattal, szeretik a meleget. Fokozatos átmenet esetén nem is lenne probléma, de szerintem berobbannunk a mediterrán klímába.

Index: – Egyesek emiatt nem aggódnak a gázáremelések miatt.

NL: – Ez megint a pozitív oldala lenne a változásoknak, de az éghajlatváltozás nem jelentené azt, hogy megszűnnek a hideg periódusok.

Index: – Megdöbbentő számokat mutat a szélsőséges időjárási események gyarapodása Magyarországon. Fel lehet ezekre készülni?

NL: – Az első reakciója az az embernek, hogy ha például tartósan meleg lesz, bekapcsoljuk a klímát, és a probléma megoldva. De ez megint egy összetett dolog, hiszen előbb-utóbb elfogy az erre hasznosítható energia. A nyári időszakban Európa legalább annyi energiát fogyaszt hűtésre, mint télen fűtésre. Eddig legalább volt évszakos menete az energiafelhasználásnak, ez megszűnt. Ha kevesebb a csapadék, a vízierőművek nem tudnak energiát termelni, a fosszilis energia pedig véges. A XVII-XVIII. században vályogból, kőből, téglából készült építmények megteremtették azt a természetes klímát, ami mi már csak mesterségesen tudunk előállítani.

Index: – Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján veszélyjelzést is találhatnak a látogatók. Mennyire tudják ezt hasznosan kezelni?

NL: – A ww.met.hu oldalon egy többfokozatú jelzés található. Ha az előttünk álló időszakban (24 óra, illetve 1–3 óra) valamilyen veszélyes időjárási helyzet várható, erről tájékoztatjuk a látogatókat. Ez olyan helyzetekre van kihegyezve – viharos szélre, jégesőre, ónos esőre –, amelyek élet- és vagyonvédelmi szempontból fontosak.

Index: – Egyre többen foglalkoznak hobbi szinten a meteorológiával. Mennyire tekinti hasznosnak az ő munkájukat?

NL: – Ez a modernkor megfigyelő-hálózata. Adatok, megfigyelések nélkül nincs időjárás-előrejelzés. Mindig nagy tisztelettel adóztam azoknak a tanárembereknek, papoknak, rendházakban élőknek, akik a XIX. században feljegyezték az időjárási eseményeket. Nem tudták közreadni, csak jegyzeteltek. A mostani megfigyelő-hálózatok – legyen az amatőr vagy profi – nagyon fontosak, mert olyan időjárási eseményeket írnak le, amelyek egyébként csak az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyeléseiből derülnének ki, hiszen véges számú állomásunk van. Az más kérdés, hogy maga a meteorológiai mérés pontossága mennyire felel meg az elvárásoknak. A vizuális észlelés – pl. mekkora jég esett –, amit műszerekkel nem lehet pótolni, rendkívül fontos.

Index: – Hamisítatlan tavasz szemtanúi lehetünk, erre nem volt példa az utóbbi években.

NL: – Azt kell mondanom, hogy végre. Az idei esztendő itt a Kárpát-medencében bebizonyította, hogy még a négy évszakú klímához tartozunk. Aszályos területek ugyan vannak még az országban, de nincs okunk panaszra, hiszen tavaly áprilisban rekordkevés csapadék hullott Magyarországon.

Index: – Közeledik a nyár. Két évvel ezelőtt egy bátor kijelentést tett erre az évszakra, ami nem vált be. Sokan bírálták emiatt.

NL: – Ezért kell vigyázni arra, hogy ha lehetőség van rá, élőben mondjam el ezeket az előrejelzéseket. A válaszom akkor is az volt, hogy 2006 nyarán két hétig lesz nyár – adják a májusi előrejelzések, de ezeknek a hosszú távú előrejelzéseknek a beválása 40–45%. Ebből annyi maradt a riportban, hogy idén nem lesz nyár, emiatt fájhatott a fejem később.