A palatinuszi szemlélet megköveteli az elemző tárgyilagosságot, ezért fontos, hogy az elméleti feldolgozások mellett foglakozzunk a tényszerű, megmásíthatatlan, bekövetkezett eseményekkel is. Alábbiakban válogatást olvashatnak a 2007-es esztendő legfontosabb „öko”-híreiből.

Hír:
Olcsó és hatékony második generációs bioüzemanyag?

Úgy tűnik, hogy az első generációs bioüzemanyagok közül talán csak a cukornádból készült etanol válhat valóban környezetkímélő üzemanyaggá. A problémát a második generációs bioüzemanyagok oldhatják meg: a biomasszából készült etanol egy most kifejlesztett technológiának köszönhetően akár már a nagyon közeli jövőben felválthatja a nyersolaj-alapú üzemanyagot.

Bejelentették a holland Bioecon és az amerikai Khosla Ventures közös vállalkozásának megalapítását.

A két cég közös projektjében az a különleges, hogy olyan második generációs bioüzemanyagokat fognak nemsokára előállítani, amelyek akár már holnap is kiválthatnák a nyersolajra alapozott üzemanyagok java részét.

Az üzemanyag-előállítás módszerének pontos részleteit ugyan egyelőre homály fedi, ám a két cég képviselői azt ígérik, hogy viszonylag olcsón, kevés energia és még kevesebb kemikália felhasználásával állítanak elő mezőgazdasági hulladékból (biomasszából) etanolt.

Hír:
Rába habzás: mit rejteget a Boxmark?

Többszöri barátságos felszólítás ellenére sem enged újabb mintát venni az osztrák bőrgyár!

A Greenpeace levélben kérte a Rába folyó szennyezésért felelős osztrák bőrgyár vezetőjét, hogy tegye lehetővé az újabb vízmintavételt. A zöld szervezet ellenőrizni szeretné, hogy a cég tarja-e magát a korábbi hivatalos ígéretekhez és megállapodásokhoz. A kérésre azonban semmi válasz nem érkezett, a szennyvízkivezető nyílás június óta továbbra is le van hegesztve

Hír:
Trópusi betegséget terjesztő szúnyogok Svájcban

Most először az Alpok északi oldalán, a svájci Aargau kantonban is felbukkant a veszélyes trópusi betegségeket terjesztő tigrisszúnyog.

A fekete-fehér csíkos potrohú rovar a többi között a chinkungunya nevű trópusi láz vírusát terjeszti, de megjelenése egyelőre nem okozott járványveszélyt – jelentette a helyi egészségügyi hatóság. A szakértők szerint még az sem egyértelmű, hogy csak néhány szúnyog vagy egy egész populáció jutott-e el a környékre. Az viszont biztos, hogy a klímaváltozás miatt már Európában is remekül megél a trópusi rovarfaj.

Hír:
Egymilliárd fát ültettek 2007-ben

Egy ENSZ jelentés szerint 2007-ben egymilliárdnál is több fát ültettek a világon. A klímaváltozás megfékezésére indított új erdősítési program két vezető állama Etiópia és Mexikó.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) – amelynek központja Nairobiban található – beszámol arról, hogy a Nobel-békedíjas Wangari Maathai által kezdeményezett tömeges faültetés tompítja majd a környezetszennyezés és a környezetrombolás hatásait.

„A kezdeményezés, amely egymilliárd fa felajánlására és elültetésére buzdított, elérte a célját, sőt az eredmény meghaladta a várakozásokat. Ez újabb jele annak lélegzetelállító lendületnek, amellyel az emberek ebben az évben reagáltak a mostani nemzedék előtt tornyosuló kihívásra, azaz az éghajlatváltozásra” – jelentette ki közleményében Achim Steiner, az UNEP vezetője.

„Világszerte emberek milliói, ha nem milliárdjai akarnak véget vetni a környezetszennyezésnek és a környezetrombolásnak, és álláspontjuknak kétkezi munkájukkal adtak nyomatékot” – tette még hozzá.

Az UNEP elmondta, hogy még nem fejezték be az elültetett fák teljes számának összegzését, de a lista élén a fejlődő országok állnak több mint 700 millió fával. Etiópia és Mexikó egyenként 217 millió fát ültetett.

Etiópiában a nagy tűzifa- és termőföldigény, valamint a legelők létesítése miatt az erdők zömét az elmúlt évtizedekben kivágták. A 20. század elején még az ország területének 35 százalékát borította erdő, ez 2000-re alig 4,2 százalékra csökkent.

Az UNEP jelentés a jelentős mennyiségű fát ültető államok között megemlítik még a következőket: Törökország (150 millió), Kenya (100 millió), Kuba (96,5 millió), Ruanda (50 millió), Dél-Korea (43 millió), Tunézia (21 millió), Marokkó (20 millió), Mianmar (20 millió) és Brazília (16 millió).

Maathai Zöld Öv Mozgalma 4,7 millió fát – dupláját annak, amit eredetileg felajánlott – ültetett. Kenyában és Mexikóban a katonaság is részt vett az újraerdősítési erőfeszítésben. Indonézia – amely az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) lesz a házigazdája – egyetlen napon csaknem 80 millió fa elültetését tervezi a Bali éghajlati konferencia felvezetéseként.

(Palatinus értelmezés)
Sajnálatos módon ez az egyetlen hír, amelynek felhőtlenül örülhetünk, és azt kellene elérni, hogy jövőben ez a kezdeményezés kiterjedjen a Föld minden országára. Szükséges egy kiegészítést is tenni, mégpedig azt, hogy nemcsak a faültetés fontos, hanem az erdő életének megújítása, a biológiai élet kiteljesedése olyan formában, hogy az ökológiai egyensúly is képes legyen helyreállni.

Hír:
A víz lesz a legnagyobb kincs a Kárpát-medencében?

Mit hoz a klímaváltozás szűkebb környezetünkben? A múlt tanulmányozása megadhatja erre a választ.

Olvadó gleccserek és jégsapkák, emelkedő tengervízszint, egyre gyakoribb hőhullámok. Globálisan már tudjuk, hogy mi várható, ám a Föld különböző tájain más és más következményekkel jár a klímaváltozás. Egyes tájakon áradások, míg másutt mindent felperzselő aszály fog pusztítani. De vajon mire kell felkészülnünk a Kárpát-medencében? A múltbéli klímaváltozások tanulmányozása talán megadhatja erre a választ.

A klímaváltozás sokszínűségét jól mutatja egy elméleti modell: ha a felmelegedés miatt leállna a Golf-áramlat, a megszűnő meleg-utánpótlás hiányában eljegesedhetnének Skandinávia fjordjai. Tehát a globális felmelegedést a Skandináv-félszigeten élők aligha a „melegedés” fogalommal jellemeznék. Ebből is látszik, mennyire fontos a regionális hatások kutatása, hiszen a Kárpát-medencében is eltérő jelenségekkel jelentkezhet a klímaváltozás, mint Európa más tájain.

Napjaikban a tudósok zöme úgy véli, hogy legalább 90–95 százalék a valószínűsége annak, hogy az ember jelentősen hozzájárul a – minden korábbi időszakhoz képest sokkal rohamosabb – klímaváltozáshoz. A világon több mint 100 ország több ezer kutatója, geológusok, meteorológusok, történészek elemzik a múltbéli éghajlatváltozásokat, hogy a világ különböző területein fel lehessen készülni a drámai következményeket sejtető változásokra.

A Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoport munkájának összegzésére még legalább két évig várni kell. Ám az már az eddigi vizsgálataik alapján is bizonyosnak látszik, hogy a múltbéli klímaváltozások arra figyelmeztetnek, hogy a Kárpát-medence vízrajza megváltozhat.

Várható a nyári csapadék csökkenése, amelyet nem ellensúlyoz a téli csapadék kismértékű növekedése. Fel kell készülni a nyári aszályos időszakokra, az ivóvízkészlet fogyatkozására és szennyeződésére is. A Kárpát-medence vízrajzát, a folyók eloszlását is megváltoztathatja a klímaváltozás. A gyors ütemben lezajló környezeti változások pedig társadalmi változásokhoz vezethetnek.

Hír:
Veszélyben az ivóvízkészletek

A globális felmelegedéssel emelkedő tengerszint nem csak a strandok eltűnésével sújtja a partközeli településeket, hanem komoly veszély leselkedik a felszínközeli ivóvízkészletekre is.

Korábban a tudósok úgy vélték, ahogy az óceánok fokozatosan elnyelik a partokat, csak olyan mélyen szivárog a sós víz a föld alá, mint amilyen magasan a felszínt lepi el. Azonban az ENSZ Éghajlatváltozások Kormányközi Bizottságának (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) közelmúltban készített szimulációja szerint az elkövetkező száz évben várhatóan 58 centiméterrel emelkedő tengerszint ihatatlanná teszi a víztározó rétegek friss vizét is.

Hír:
Egyre nagyobb terület „fertőzött” Európában

Friss adatok szerint Európában tavalyhoz viszonyítva 77 százalékkal nőtt azon területek nagysága, amelyen génmódosított növényeket termelnek. Az összterület azonban még így is alig éri el az ezer négyzetkilométert.

2004 óta ugyan az unió területén sem tiltott a génmódosított növények, elsősorban kukorica termesztése, ám az illetékes hatóságok igen szigorú kontrollnak vetik alá a különféle magokat: mindössze 11-féle génkezelt növény használatát engedélyezte az Európai Unió három év alatt.

Igaz, épp a legnagyobb biotechnológiai cégek további négy módosított „organizmusa” kapott szabad utat: a Monsanto, a Dow Chemical és a Du Pont mellett a KWS Saat egy-egy génkezelt növénymagjai is szabadon termeszthető immár Európában.

Világviszonylatban is szinte elhanyagolhatónak tűnik az európai területek nagysága, hiszen világszerte közel 1 millió négyzetkilométert vetettek már be génkezelt növényekkel. Főleg az amerikai kontinens jeleskedik ebből a szempontból: az Egyesült Államok, Kanada, Brazília és Argentína együttesen a génkezelt növények közel 90 százalékát állítja elő, bár Indiában is igencsak elterjedt a génmódosított növények használata.

Amiért Európa több országában mégis sokan felkapták a fejüket a hírre: az, a növekedés üteme. Franciaországban például megötszöröződött a génmódosított magokkal bevetett területek nagysága (bár így is még csak az összterület alig 1,5 százalékát teszik ki), de jelentősen nőtt a környezetvédők által „fertőzöttnek” hívott területek aránya Németországban és Csehországban is, ahogy a legnagyobb ilyen jellegű területekkel rendelkező Spanyolországban szintén egyre több helyen alkalmazzák a modern technológiát (itt jelenleg közel 80 ezer hektáron vetettek génkezelt kukoricát).

A gondot persze nem kizárólag a termőterület mérete jelenti, aggasztóbb, hogy a génkezelt növények igen gyorsan elterjedhetnek, megfertőzhetik természetes társaikat, és visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnak el. Egyelőre ugyan nem emberi fogyasztásra termelik őket, de megfelelő kutatás hiányában a mai napig nem ismert, hogy a táplálékláncon keresztül, a húsfogyasztással gyakorolnak-e bármiféle hatást az emberre, a hosszú távú mellékhatásokat nem is említve.

Bár a biotechnológiai cégek azt állítják, hogy a génkezelt növények kevesebb növényvédő szert igényelnek, széleskörű statisztikák, adatok ezt egyelőre nem támasztja alá, ráadásul könnyen lehet, hogy a növényvédő szerekkel szemben rezisztens gyomok elszaporodásához vezethet a génkezelt magok használata. Ez pedig azt eredményezheti, hogy még erősebb és még több kemikáliát kell majd a gazdáknak alkalmazniuk a jövőben. A magyarországi helyzet a környezetvédők szerint egyelőre megnyugtató, hiszen az EU szigorú előírásait is felülírja az a magyar rendelkezés, amely egyáltalán nem engedélyezi a génkezelt növények alkalmazását.

Ráadásul a szigor fenntartásával mind az öt párt egyetért, így egyedül az unió kényszerítheti Magyarországra azt, hogy beengedjen területére nagyobb mennyiségben génkezelt növényeket.

Az unió egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, Franciaország viszont éppen azon van, hogy felülvizsgálja az eddig alkalmazott, viszonylag „engedékeny” politikáját: a francia köztársasági elnök a múlt héten jelentette be, hogy átfogó kutatás indult a génmódosított növények hatásainak vizsgálatára, és az eredményekig felfüggesztik a génkezelt növények használatát Franciaországban.

Hír:
Kincsvadászat az óceánok fenekén

Nem véletlen a versenyfutás az Arktiszért – ezzel ma már mindenki tisztában van. De nem csak az északi sarkvidék alatt rejlenek kincsek, a tengerfenék nagyon sok helyütt rendkívül gazdag nemesfémben és színesfémben is.

1960 januárjában két tengerfenék-kutató, Jacques Piccard és Donald Walsh leszállt „minden tengerek fenekére”, a világ óceánjainak legmélyebb pontjára, a Mariana-árokba. Trieste nevű merülőhajójuk elérte az árok legmélyebb, több mint 10 kilométer mélységben fekvő pontját, majd lassan emelkedni kezdett. A két kutató túlélte az extrém fizikai terhelést, épségben érték el a felszínt.

Ma már azonban ez az eredmény sokak számára kevés. A modern technológiáknak köszönhetően a tengerfenék napjainkban már sokkal könnyebben megközelíthető, így nem csoda, hogy vannak akik, nem csak megpillantani akarják a mélységet, hanem ki is aknáznák az ott rejlő lehetőségeket.

Ma már nincs feltétlenül szükség ember kormányozta merülőhajóra, ha ismerni szeretnénk, mit rejt a tenger feneke. Az Arktiszért folyó küzdelem során jól látszik, hogy különösebb megterhelés nélkül is nyomozhatunk a felszín alatt található kincsek után. Márpedig a tengerfenék tele van kincsekkel: arany, ezüst, platina, kobalt, réz vagy tellúr – mind megtalálható jelentős mennyiségben az óceánok fenekén, ám kitermelésük egészen a legutóbbi időkig igencsak költségesnek tűnt.

Csakhogy 2000 óta a réz világpiaci ára megnégyszereződött, az aranyé több mint 250 százalékkal drágult, a kobalté 230, a cinké 310, a nikkelé pedig több mint 500 százalékkal növekedett. Ilyen jelentős színesfém- és nemesfémdrágulás következtében pedig könnyen lehet, hogy nemsokára rentábilissá válik a tenger fenekén meghúzódó kincsek kitermelése.

Hír:
A kaliforniai erdőtüzek hosszú távú hatása A dél-kaliforniai erdőtüzek maradandó károkat okoznak, de legfőképpen fokozzák a további erdőtüzek gyakoriságát – mutattak rá amerikai kutatók.

A gyönyörű ősi fenyvesek és tölgyesek helyét felveri a gyom, fokozódik az erózió, gyakoribbá válnak a földcsuszamlások, madarak, nyulak és más állatok kerülnek a kipusztulás szélére.

A környezeti károk főként ott jelentősek, ahol az utóbbi években többször is felperzselődött a terület – hívták fel a figyelmet San Diego megye szakemberei.

Az erdőtüzek pusztítása után az agresszív gyom- és fűfélék gyorsabban terjednek, és kiszorítják az őshonos növényeket, és azért fokozódik az erózió és a földcsuszamlások veszélye, mert a gyom- és fűfélék gyökere nem nyúlik mélyre.

A szakemberek szerint évekbe telik, mire sikerül felmérni a hosszú távú károkat. Ám azt is hangsúlyozzák, hogy a természet meglepő öngyógyításra is képes; másrészt tudni kell azt is, hogy a kaliforniai természeti környezet számára bizonyos szempontból hasznosak az időről időre feltámadó erdőtüzek: számos őshonos növény sarjadása csak tűz hatására indul meg.

Csakhogy az erdőtüzek már vészesen gyakoriak, részben az egyre szárazabb és melegebb idő hatására.

A hét közepére 172 400 hektárnyi terület feketedett el Ventura megyétől a mexikói határig. Az emlékezetes cédrustűz 2003-ban összesen 110 480 hektárt perzselt fel.


A híreket elsősorban a National Geographic írásaiból és közzétett anyagaiból válogattam a teljesség igénye nélkül. A National Geographic hírnevének megfelelően igyekszik tárgyilagosan közzétenni az információkat, híreket. Ezt a tekintélyt nagyban köszönheti kiváló múltjának és annak, hogy szakírói kitűnő szakemberek, hiteles tudósok.

folyt. köv.


Szacsky Mihály
palatinus