Pénteken délután bemutatták a társulatnak és a sajtónak is a Petőfi Színház új vezetését. A Bujtor–Eperjes páros színre lépése hihetetlen érdeklődést váltott ki a médiumokból, ennyi újságírót még életemben nem láttam a Petőfiben. Lássuk, mi is hangzott el a sajtótájékoztatón.

Felvezetésként természetesen a politikusok nyitották meg a beszélgetést – Lasztovicza Jenő, a megyei önkormányzat elnöke és Porga Gyula, a városi önkormányzat polgármester-helyettese ugyanarról beszélt: gazdaságilag jól működő, művészileg színvonalas teátrumot szeretnének Veszprémben, és bíznak az új vezetésben. A lényeg ezután jött, amikor Bujtor (Csöpi) István, a színház új igazgatója megtartotta egyszerű és tömör székfoglalóját.

Bujtor sokat akar és csupán egyet. Jól működő színházat – művészszínházi igényességgel megvalósított népszínházi modellt. A Veszprémi Petőfi Színház új igazgatója a költségvetés egyensúlyának megteremtéseként, a működés racionalizálásaként a felesleges közalkalmazotti státusok megszüntetését bizonyos területeken elkerülhetetlennek látja, mert az önkormányzati és állami finanszírozás mértéke nem teszi lehetővé a jövőbeni fenntartásukat. Ezért megbízott egy – a színházi viszonyokat, működési sajátosságokat ismerő – céget, hogy világítsa át teljesen a veszprémi intézményt, elemezze a teátrum helyzetét, vizsgálja meg, miként lehet olcsóbban, gazdaságosan és hatékonyabban működtetni a színházat. Ennek ismeretében dönt majd arról, hogyan alakítja át a belső működési struktúrát. Emellett rendkívül fontos, hogy a fenntartó önkormányzat a jövőben 140–150 millió forintos támogatással segítse az intézményt, mert a jelenlegi működési formához legalább ilyen mértékű önkormányzati finanszírozás szükséges.

Bujtor István hangsúlyozta: számít a jelenlegi a társulat művészi erejére, a dolgozókra, nem akar elküldeni senkit, az átvilágítás eredményétől függően a jövőben is munkát szeretne biztosítani az embereknek. Természetesen frissíteni kívánja a színészgárdát – meghívott művészekkel és státuszba helyezett színészekkel, de ennek mikéntjéről csak később tud nyilatkozni. Mindemellett az új igazgató lehetőséget is kíván biztosítani a veszprémi színészeknek – tárgyalások folynak arról, hogy televíziós produkciókban szerepeket kaphassanak városunk színművészei.

Eperjes (Szamóca) Károly művészeti tanácsadó természetesen az új évadról és a művészeti koncepcióról szólt. Mivel a tavaszi évadot már előkészítette a régi vezetés, ezért nagy mozgásterük nincsen az újonnan érkezetteknek, de néhány változtatást végre kell hajtaniuk a műsortervben. Marad tavaszra a Cseresznyéskert és az Én és a kisöcsém, viszont Gogol Háztűznézőjét leveszik a műsorról, és helyette Bereményi Géza rendezésében, Eperjes Károllyal a főszerepben és a helyi társulat kiválóságainak a közreműködésével műsorra tűzik az Indul a bakterház című darabot. A próbaidőpontok torlódása, a belső egyeztetési problémák miatt ugyancsak leveszik a műsorról a Négyszögletű Kerek Erdő című gyermekdarabot, helyette a gyermekbérletben egy nagysikerű székesfehérvári előadást, a Zsuzsika hangja című interaktív produkciót hívják meg. Ennek az előadásnak a rendezője Zsurzs Kati, egyik főszereplője pedig a veszprémi származású színész, Keller János.

Az új vezetés az elkövetkezendő fél évben vendégelőadásokat is szeretne hívni a Petőfi Színházba. Már eldőlt, hogy az Új Színház vendégjátékaként január 21-én Moliére A fösvény című darabját láthatja a közönség Bánsági Ildikó és Eperjes Károly főszereplésével. Tervek között szerepel a Hat hét, hat tánc című országos hírű produkció meghívása Kulka Jánossal és Vári Évával. Ugyancsak szeretnék Veszprémben vendégül látni a legendás Stílusgyakorlatokat Gáspár Sándorral, Dörner Györggyel és Bán Jánossal, és a Mindhaláig Beatles című közönség-kedvenc előadást Mikó Istvánnal, Forgács Péterrel, Incze Józseffel és Győri Péterrel. A Budapesti Kamaraszínházban már jó ideje sikerrel játszott Morus című előadást is szeretnék a veszprémi a közönségnek bemutatni. A Morus Tamásról szóló darabban többek között Horváth Lajos Ottó, Eperjes Károly, Andai Györgyi, Németh Kristóf, Cs. Német Lajos, Haás Vander Péter, Kerekes József játszik.

És hogy még milyen darabok és kiknek a nevei hangzottak el a jövő évadokat tekintve? Ha minden jól megy, lesz Veszprémben Álszentek összeesküvése (2002-ben az év darabja volt), és távlati koncepcióként felmerült Valló Péter, Szabó István, Szinetár Miklós neve is.

Összefoglalóan azt lehet kiemelni Eperjes Károly szavaiból, hogy olyan rendezőkkel szeretne dolgozni, akik már bizonyítottak a szakmában, ugyanis szerinte most nincs helye Veszprémben a lila-ködös kísérletezésnek. Legalábbis a nagyszínpadon, ugyanis az új művészeti tanácsadó mindenképpen meg szeretné tartani a Latinovits Játékszínt, mint stúdiószínházat. Terveik között szerepel az, hogy a veszprémi Egyetemi Színpad számára biztosítanának ott helyet, valamint a Játékszín adhatna otthont a kísérleti, avantgárd, rétegközönséget vonzó előadásoknak is. Ezen kívül az elképzelések között szerepel ezen a játszóhelyen egy olyan sorozat elindítása, amelynek az a célja, hogy népszerű helyi és országosan ismert színészek mutatkozhassanak be ott önálló estjeikkel.

Apropó Latinovits Zoltán: Eperjes hangsúlyozta, rendkívüli kihívás neki Veszprémben dolgozni, hiszen a nagy előd, Latinovits szellemisége megkívánja, hogy – ha az ő művészi színvonalát elérni nem is lehet, de – maximális alázattal és precizitással fogjon munkájához, melynek célja a Latinovits-hagyomány folytatása.

Nos, az új vezetőség tervei merészek, minőséginek tűnnek, és talán most mögé is lehet állítani az anyagi bázist. Hogy mi lesz belőle? Hamarosan meglátjuk a nézőtéren ülve. Ha Eperjes alapgondolata beválik, és „Veszprémben a társulat, a közönség és a mecenatúra igénye találkozik a színházi kínálattal”, akkor nagy baj nem lehet.