Az elmúlt időszakban a Palatinus írásokban főleg elméletekkel, tanulmányokkal, tudományos elemzésekkel foglakoztunk. Kevés időt hagytunk arra, hogy a mindennapok aktualitását nyomon kövessük. Hiába próbálunk okosak és bölcsek lenni, a természet minden ballépésünkre határozott – és sok esetben kemény – válaszokat ad. Az alábbi hírekkel illusztrálni szeretném azt a mindenkit foglalkoztató, a világban zajló (nevezzük) harcot, amely folyamatosan zajlik sajnos az emberiség és a természet között.

Hír:
Hamarosan kapható a sűrített levegővel működő autó

Megjelenés előtt áll a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő, sűrített levegővel üzemelő autója, melyet az indiai óriáskonszern, a Tata gyárt. Az új típust a volt Forma-1-es mérnök Guy Négre fejlesztette ki, aki a kilencvenes évek hajnalán megalapította a luxemburgi MDI céget, amely kizárólag az alternatív meghajtású járművekkel foglalkozik

Hír:
Hulladékhegy lett a legnagyobb mesterséges korallzátony

1972-ben Florida partjai előtt mintegy kétmillió használt autógumit engedtek a tengerfenékre – ez lehetett volna a világ legnagyobb mesterséges korallzátonya. A várakozásokkal ellentétben azonban a korallok nem hódították meg a terepet, így a most már hulladékhegynek nyilvánított zátonyt ki kell emelni a vízből.

Hír:
Illegális mészárlás a Földközi-tengeren

Ezekben a percekben is tiltott módszerekkel mészárolják több nemzet halászai a legértékesebb tonhalfaj, a kékúszójú utolsó életben maradt csapatait – helyszíni tudósítás a Földközi-tengerről.

„Három halászhajó, négy repülőgép egy helyen, egy időben. Ekkorát nem lőhetünk. És mégis. Egy nappal az EU-s halászati törvények és rendelkezések érvénybe lépése után mindenre fittyet hánynak a halászok. Hiába. Pénz beszél…, a halak meg kipusztulnak” – írja blogjában Mózes Szabina, a Greenpeace Magyarország sajtóreferense a helyszínről, a Rainbow Warrior fedélzetéről.

Hír:
Japán kudarc a bálnavadászati kongresszuson

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC – International Whaling Commission) az alaszkai Anchorage-ban tartott múlt heti éves ülésének zárónapján elutasította Japán azon törekvését, hogy part menti halászati közösségei speciális engedélyt kapjanak csukabálnák korlátozott számú elejtésére. Hozzájárult azonban ahhoz, hogy a Dániához tartozó, korlátozott autonómiát élvező Grönland némiképp megnövelje saját vadászati kvótáját.

Hír:
Kalifornia nagyságú hófolt tűnt el az Antarktiszról

Amerikai műholdfelvételek szerint nagy arányú hóolvadás zajlott az elmúlt években az Antarktiszon is, amelyről eddig úgy vélték a szakértők, hogy elkerülte a klímaváltozás.

A Quikscat nevű műhold felvételei bebizonyították, hogy 2005 januárjában az Antarktisz nyugati régiójában nagy arányú hóolvadás kezdődött” – állítja Konrad Steffen, az amerikai Colorado Egyetem glaciológusa. A szakértők eddig csak arról rendelkeztek információval, hogy a Föld legnagyobb édesvíz tartalékát adó déli sarkvidék egy kisebb területén, az Antarktiszi félszigeten mutatkoztak a fölmelegedés jelei.

Hír:
Két hónap alatt tűnt el egy gleccsertó Chilében

Chilében rendkívül rövid idő alatt eltűnt egy hatalmas gleccsertó. Ahol márciusban még kék vizű tó csillogott, májusra már csak az iszapos tófenék maradt vissza. A kutatók még keresik a választ erre az egyébként nem túl ritka jelenségre.

Hír:
Legyőzheti-e a tudomány a hurrikánokat?

Hivatalosan június elseje a hurrikánszezon kezdete az Egyesült Államokban. A tavalyi csendes szezon után az előrejelzések szerint idén igencsak ugyancsak viharos időszaknak néznek elébe az amerikaiak.

17 trópusi vihar, melyből 9 hurrikán – nagyjából ez várható a június elsején kezdődő és november 30-ig tartó hurrikánszezonban. A Colorado Állami Egyetem kutatója, William Gray szerint az április eleji előrejelzésekhez képest tulajdonképpen nem történt változás: 74 százalék az esély arra, hogy az Egyesült Államok partjait a 9 hurrikán valamelyike elérje, de könnyen meglehet, hogy nem is egy fogja ezt megtenni.

Hír:
Medúzarajok fenyegetik a földközi-tengeri fürdőzőket

A megfigyelések szerint szokatlan mértékben elszaporodtak a világító medúzák a Spanyolországhoz tartozó Baleári-szigeteknél, de másutt is a Földközi-tengerben. Ezek a fájdalmas csípéseket okozó, rettegett élőlények augusztusra bukkanhatnak föl a turisták által látogatott tengerpartokon.

Hír:
Mentik a túzokfiókákat a kombájnok elől

Mentik a túzokfiókákat a lucerna- és gabonatáblákból a Magyar Madártani Egyesület, valamint a LIFE Túzokvédelmi Program munkatársai. Idén pár héttel korábban kezdődtek a betakarítási munkálatok, a túzokcsibék viszont a melegtől nem nőnek gyorsabban, így a túzokvédelmi szakemberek egész nap kint vannak a földeken, és próbálják menteni az arató- és kaszálógépek előtt lapuló fiókákat.

Hír:
Mi a megoldás a jövő vízhiányára?

Miközben Ausztrália sómentesítő telepekkel kívánja megoldani a kontinens egyre égetőbb ivóvízproblémáját, addig a WWF új tanulmányában arra figyelmeztet, hogy a költséges, energiaigényes és környezetszennyező eljárást csak a legvégső esetben szabadna alkalmazni

Az ausztráliai Victoria állam kormánya nagy visszhangot kiváltó bejelentést tett: terveik szerint 2011-re helyeznék üzembe azt a sókivonó telepet, amely a tenger vizét felhasználva oldaná meg a kontinens második legnagyobb városának égető ivóvízgondjait. A közel négy milliárd dolláros projekt a kormány reményei szerint megoldást jelenthetne az immáron több mint hat éve tartó szárazságra is. Az ausztrál központi kormányzat egyébként maga is hasonló módon próbálja meg kezelni az ivóvízhiányt: a tervek szerint évente 150 milliárd liter tengervizet alakítanának át a kontinensen iható vízzé.

Hír:
Mivel járt a Föld legnagyobb vulkánkitörése?

A Föld történetéből ismert legnagyobb vulkánkitörés mégsem okozhatott akkora pusztítást bolygónk és az emberiség ellen, mint ahogyan azt korábban feltételezték – állítja egy új tanulmány.

75 ezer évvel ezelőtt az indonéziai Szumátra szigetének északnyugati részén kitört a Toba tűzhányó. A vulkánkitörés az elmúlt kétmillió év legnagyobbika volt, a gigantikus robbanás legalább 7,7 billió tonna magmát szabadított fel. Tömegét tekintve ez több mint 19 millió Empire State Building. A vulkán helyén ma krátertó terül el.

Hír:
Ópiumfüggő gyerekek Afganisztánban

Afganisztánban az ópiumot sokáig csak illegális exportra termelték, vallási okokból az országban egyáltalán nem fogyasztották. Fájdalomcsillapítók és egyéb gyógyszerek hiányában azonban ma már egyre több kilátástalan helyzetű kismama és fiatal nő él vele, valamint adja gyermekének is.

Hír:
Ökofalva Magyarországon

Több mint 16 éve nem látott vegyszert az a talaj, amely Magyarország egyik legnagyobb leendő ökoparkjában 200 ember megélhetését biztosítja majd. A Galagahévíz Ökofalu kitalálói Budapesttől alig ötven kilométerre kívánják megvalósítani álmukat: egy olyan biofalut, amely nem szigetelődik el teljesen a külvilágtól, ahol nem kell feltétlenül feladni a modern kor vívmányait, de mégis a lehető legtöbb figyelmet fordítják a környezet megóvására.

Hír:
Számolja ki Ön is az ökológiai lábnyomát!

Egy átlagos magyar állampolgár ellátásához 2003-ban 3,5 hektárnyi földterületre volt szükség, kétszer annyira, mint amennyi a Föld biológiai kapacitásának egyenlő elosztása esetén jutna. Ha az egész Föld lakossága úgy élne, mint a magyar lakosság, két földgolyóra lenne szükség az emberiség kiszolgálásához.

Magyarországon az egy főre eső biológiai kapacitás csak 2 hektár, azaz fejenként másfél hektárral több területet veszünk igénybe, mint amennyit az ország területe lehetővé tenne. Egyszóval elmondhatjuk, hogy bizony nagylábon élünk. Habár az elmúlt 30 év során az ország lakosainak ökológiai lábnyoma 5%-al csökkent (javult), az ország biológiai kapacitása 22%-al csökkent, azaz romlott. Tehát csökkent a terhelésünk, ugyanakkor jóval nagyobb arányban csökkent az ország eltartóképessége.

Hír:
Szomorú trendek az európai emlősfajoknál

Az IUCN napokban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint az európai emlősfajok több mint negyedének csökken az állománya. A felmérés a szárazföldi és a tengeri fajokra egyaránt kiterjedt.

Európa élővilágát nem jellemzi olyan nagy sokféleség, mint Afrikáét vagy Ázsiáét, viszont még ez is komoly veszélyben van a beépített területek növekedése miatt. A fajok állománycsökkenésének és veszélyeztetettségének legfőbb oka az emberi tevékenység: az erdőirtás, a vizes élőhelyek lecsapolása és a környezetszennyezés.

Hír:
Többet ér a narancs a pirulánál

A vitaminban gazdag gyümölcsök fogyasztása sokkal egészségesebb, mintha vitaminkapszulákat szednénk – állapították meg milánói kutatók, a különböző módon bevitt C-vitamin antioxidáns hatásának vizsgálata során.

A C-vitamin rendszeres fogyasztása elengedhetetlen a szervezet fertőzésekkel szembeni természetes ellenálló képességének fenntartásához. Az aszkorbinsav fontos szerepet játszik kötőszöveteink (bőr, fog, csont) épségének megőrzésében, a vas felszívódásában, egy másik vitamin, a folsav hasznosításában, valamint a fehérjék szintézisében.

Hír:
Történelmi mélységben a vízállás a Nagy-tavaknál

Az amerikai-kanadai határvidéken fekvő Nagy-tavaknál évtizedek óta nem mértek olyan alacsony vízállást, mint most – jelentette a USA Today című napilap.

A világ felszíni édesvízkészletének 20 százalékát kitevő öt tó közül a legnagyobb, a Felső-tó gyors ütemben apad. A vízszint fél méterrel süllyedt az átlagos szint alá, és 30 centméterrel múlta alul a 2006-os mélypontot. 81 éve nem volt ilyen alacsony a vízállás. A Minnesota állami egyetem tudósai vizsgálják, hogy a vízveszteség összefügg-e a globális felmelegedéssel.

Hír:
Ünnepelhetjük a Dunát, de a pezsgőbontás még korai!

Június 29-e a Duna napja. Bár a folyó vízminősége jelentősen javult az elmúlt években, a WWF szerint komoly, aggodalomra okot adó történések is kezdődtek az utóbbi időkben.

A Dunát méltán nevezhetjük Európa ütőerének, hiszen 10 ország népét és kultúráját kapcsolja össze, 20 millió ember ivóvízellátását biztosítja, 5000 állatfajnak ad otthont, valamint kikapcsolódási lehetőségeket nyújt.

Több mint egy évszázadon át bántalmaztuk; a különböző beavatkozások révén elvesztette árterei 80 százalékát, halállománya megcsappant. Az utóbbi húsz évben újra elkezdtük megbecsülni, melynek pozitív hatásai már láthatóak – áll a WWF sajtóközleményében. A sikertörténet itt megállhat, a folyó most mederátalakítással járó újabb gyötrelmek elé néz. A biztató eredmények mellett sajnos komoly, aggodalomra okot adó történések is elkezdődtek, melyek elegek voltak ahhoz, hogy a WWF márciusban a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója közé sorolja a Dunát.

Az Európai Unió támogatásával olyan beavatkozásokat és mederátalakításokat terveznek, amelyek miatt az élő folyó hamarosan nem lesz több, mint egy hajózócsatorna – szól a WWF közleménye.

Hír:

Zsugorodik a Jangce-delta

Kínában a világ legnagyobb vízi erőművét már az átadás előtt nagyon sok támadás érte a környezetvédők részéről, úgy tűnik nem ok nélkül. Újabb vizsgálatok rámutattak arra, hogy a gát jobban megváltoztatta a folyó hidrológiai viszonyait, mint az a hivatalos álláspont szerint várható volt.


Írta és összeállította:
Szacsky Mihály