Közös sajtótájékoztatón számoltak be a herendi porcelánok hamisítása kapcsán indított büntetőügyről a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányág, a Veszprémi Rendőrkapitányság, valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. munkatársai hétfőn délelőtt a manufaktúra Apicius kávéházában.

A megyei főkapitányság részéről dr. Horváth Imre rendőrezredes főkapitány, Páter János renrőralezredes bűnügyi igazgató, a megyeszékhelyi városi kapitányágtól dr. Giczi Róbert rendőralezredes kapitány, Pálmann László rendőralezredes bűnügyi osztályvezető, a Herendi Porcelánmanufaktúra részéről pedig dr. Simon Attila vezérigazgató adott tájékoztatást az eljárás előzményeiről és jelenlegi állásáról. A sajtótájékoztatón kiadott háttérnyag itt is olvasható.

„Aligátor” fedőnéven futott a herendi porcelánokat hamisító hálózatok ellen múlt héten kedd hajnalban indított akciót megelőző, másfél éven át tartó felderítés. A jelenleg harminc gyanúsítottat számláló ügy egy Floridában élő nyugdíjas nő jelezése alapján indult. Az idős gyűjtő az interneten vásárolt egy herendi aligátor figurát, de miután kezébe került a tárgy, az a gyanúja támadt, hogy hamisítvánnyal csapták be. A Herendi Porcelánmanufaktúra jelezte az esetet a Veszprémi Rendőrkapitányságnak, ahol – a korábbi ügyek tapasztalati alapján – szisztematikus információgyűjtésbe kezdtek. A rendőrség tanácsára a manufaktúra kárpótolta az Egyesült Államokban élő ügyfelet egy eredeti figurával, a hazaküldött hamisítványt pedig szakértőivel vizsgáltatta meg. Az internetes figyelés és a titkos információgyűjtés eszköztárának bevetésével megszerzett adatok az eddigiektől merőben eltérő módon megszervezett hamisításokra utaltak.

Az elmúlt két évtizedben több nagyobb ügy is indult hamis herendi porcelánok miatt. A ’80-as években néhány, a herendi értékét felismerő család – főleg az idős személyek körében – módszeres felvásárlásba kezdett, majd a kedvező áron megszerzett tárgyakat némi haszonnal adták tovább. Jóval nagyobb haszonra tehetnének szert – gondolták tovább az üzletet –, ha a porcelángyár fehér áruit festetnék meg. Az ötletnek jó alapot adott, hogy a festett áruhoz képest alacsonyabb áron legális vásárlással lehetett a fehér porcelánokhoz hozzájutni (amellett, hogy adandó alkalommal néhány dolgozó is ki-kicsempészett különböző porcelánokat a fehéráru raktárból). A fehéráru kinti megfestése a lebukásokig jó üzletnek bizonyult. A ’90-es években indult esetek közös áttanulmányozását követően a gyár – megelőzendő a hasonló esetek megismétlődéseit – leszűkítette a fehér porcelánt árusító helyek körét, a megmaradt helyeken pedig a festettel közel azonos áron értékesítette, hogy ne érje meg a manufaktúra falain kívüli festetés.

A porcelánban utazó családok az ezredfordulót követő években rájöttek, hogy még jobb üzlet, ha a gyártás teljes folyamatát „kitelepítik” a manufaktúrából. (A jelenlegi ügy gyanúsítottai között van olyan nő, akinek apja évekkel ezelőtt a „fehérárus hamisításban” volt érintett.) Megkerestek néhány olyan speciális szaktudással rendelkező manufaktúrabeli – vagy onnan nyugdíjba, esetleg más okok miatt távozott – dolgozót, akik jól ismerték az előállítás egyes folyamatait, majd rávették őket arra, hogy munkaidőn kívül, fizetett vagy fizetetlen szabadságon nekik dolgozzanak. A kialakuló hálózatoknak így már nemcsak festőik, de formázóik, égetőik is voltak. A keddi akcióban három olyan műhelyben tartottak házkutatást Budapesten, Taliándörögdön és Úrkúton, ahol festéssel és festés utáni égetéssel foglalkoztak. A negyedik helyszínen, egy fővárosi régi bérházban komplett mini-manufaktúrát rendeztek be, ahol a formázástól, a gyártás teljes folyamatához megvoltak a technikai feltételek. Az üzletbe bevont porcelángyári dolgozók többnyire hétvégén utaztak fel Budapestre. Egyik hétvégén a formázó utazott fel, majd miután megvolt a kiégetés is, egy másik hétvégén a festő. Ebből a minigyárból látták el fehér porcelánnal a másik három műhelyt is, de fehéráruból jutott az otthon „dolgozó” festőknek is. Az adatgyűjtés során három külön, egymással konkuráló, de időnként együttműködő hálózat rajzolódott ki a hatóság előtt. A hamisításra többnyire pénzzel, de esetenként fenyegetetéssel is rábírt szakmunkások közül olyan is volt, aki két hálózatnak is dolgozott. A kedd óta meggyanúsított herendi dolgozók között akad olyan is, akinek szinte a teljes családja bedolgozott a „porcelánozóknak”.

A kész árut a szakmunkások átadták az értékesítőknek, akik a porcelánok egy részét az interneten kínálták megvételre. A manufaktúra falain kívül gyártott herendire nagy volt a kereslet a hazai, de különösen az orosz piacon. Az értékesítők profizmusára vall, hogy a rendőrök kedden két, frekventált helyen lévő Budavárbeli galériában is tartottak – sikerrel – házkutatást. (A galériák tulajdonosai úgy védekeztek, nem tudták, hogy hamis herendit hoztak hozzájuk, ám a rendelkezésre álló bizonyítékok cáfolják állításukat.)

A módszeres információgyűjtés gyűjtés eredményeként ez év elejére állt össze azoknak a névsora, akiket a keddi akcióban gyűjtöttek össze. A veszprémi bűnügyesek nem bíztak semmit a véletlenre: a gyáron kívüli műhelyek pontos helyét is meghatározták, és azokat a lakásokat is, ahol „csak” a házi porcelánfestés folyt. Az akció logisztikai előkészítését heteken keresztül szervezték a megyeszékhelyi kapitányság beavatott munkatársai. A titokban előkészített megmozdulásban a rajtaütés csoportvezetői csak az akció előtti nap délutánján kapták meg a pontos információkat, a végrehajtó állomány pedig közvetlenül az akció előtt, kedden hajnalban kapta meg a herendik felkutatásához szükséges speciális ismereteket. A reggel fél hatkor megtartott eligazítás után száz rendőr indult útnak. Az akcióba a veszprémi bűnügyeseken kívül bekapcsolódtak a megye többi városi kapitányságai, a megyei főkapitányság központi állománya, valamint a BRFK munkatársai is. Kedden összesen 28 személyt állítottak elő. Volt olyan, akit a manufaktúrából vittek be rendőrségi kihallgatásra. A gyanúsítottak közül első körben 16 embert vettek őrizetbe. Közülük 15 személy esetében indítványozta az ügyészség az előzetes letartóztatást. A csütörtöki bírósági meghallgatáson nyolc gyanúsított esetében született döntés az előzetes letartóztatásra, öten házi őrizetbe kerültek, egy személy esetében lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. A bíróság egy személy esetében döntött a szabadlábra helyezés mellett. A gyanúsítottak köre csütörtökön tovább bővült: a bírósági meghallgatások napján további egy személy került őrizetbe, egy másik – egyben a harmincadik személy – pedig ugyancsak felkerült a gyanúsítottak listájára. (Utóbbi egyelőre ismeretlen helyen tartózkodik.)

Az iparjogvédelmi jogok megsértése miatt elrendelt nyomozásban már most látható, hogy az érintettek a 2 és 50 millió forint közötti értékhatárban meghatározott „jelentős” vagyoni hátrányt előidéző bűntett helyett „különösen nagy” kárt okoztak a cégnek, azaz a lefoglalt teherautónyi mennyiségű porcelánból, valamint az eddig értékesített tárgyakból kiinduló becslések szerint százmilliós nagyságrendű a herendi részvénytársaságot ért vagyoni hátrány. A kár pontos felmérése hónapokig tarthat még. A szerteágazó ügyet a továbbiakban a megyei főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya vizsgálja.

Az ügyet – tekintettel a herendi porcelán világhírére – a rendőrség kiemelten kezeli. A manufaktúra és a veszprémi kapitányság szoros együttműködése várakozásokon felüli eredményt hozott a nyomozásban. Ahogy már korábban is tették, a herendi gyár és a rendőrség közösen végzi el a történtek elemzését, hiszen a hungarikumnak is számító világmárka védelme közös érdek.

Veszprém MRFK