A tudományos munkabizottságok minden estben egy problémahalmazra koncentrálva hozzák meg döntéseiket. A valóságban azonban egy összetett és összefüggéseiben is rohamosan változó világban élünk. Minden hatás-kölcsönhatás felboríthatja a részterületek prognózisait. Jelenleg még nem jött létre egy diszciplináris-multidiszciplináris tudományos bizottság, ahol minden részletet úgy elemeznek, hogy minden további részlettel összevetnék.

Nézzünk pl. két olyan eseményt, tényt ami önmagában kis hírként került a nyilvánosságra, de ha belegondolunk óriási jelentősséggel bírnak.

Hírek:

Hatalmas folyók fogyasztják az Antarktika jegét

Az Antarktika jégtakaróját az alatta húzódó hatalmas folyók „csapolják le”, és viszik a tengerbe. A tudósok legújabb megfigyelése szerint bár egyelőre nincs szó nagy mennyiségű jégről, ez a folyamat is hozzájárulhat a világtenger vízszintjének emelkedéséhez.

A tudósok már a hetvenes években rájöttek, hogy az Antarktika jege alatt hatalmas tavak húzódnak. Mint ahogy a National Geographic Online arról beszámolt, tavaly év elején arra is fény derült, hogy a tavakat – olykor Temze nagyságú – folyók kötik össze, vagyis a jégtakaró alatt egy nagy kiterjedésű vízgyűjtőrendszer található.

Egy, a Science című tudományos lap legutóbbi számában megjelent publikáció szerint nemrég bebizonyosodott, hogy ezek a folyók az Antarktika jegét mintegy alulról bomlasztják, és a tengerbe szállítják.

Indul a nemzetközi fényszennyezés-felmérés

Immár második alkalommal hirdették meg azt a világméretű megfigyelőakciót, amelynek keretében önkéntesek és iskolás csoportok bevonásával mérték fel az éjszakai égbolt fényszennyezettségét. A program március 8-án kezdődött, és két hétig tartott.

A fényszennyezés nem más, mint az égbolt mesterséges fényforrásokkal (közvilágítás, rosszul beállított díszkivilágítás, reklámok stb.) történő felesleges megvilágítása. Ennek nyomán az energiapazarláson túl nemcsak a csillagos ég látványának élménye szenved csorbát, de súlyos gondot okoz az élővilágban is: megzavarja az állatok tájékozódását vagy felborítja életritmusukat (az emberre is hasonló hatást gyakorolhat).

Földünk élővilága és a természet egyensúlya folyamatosan sérül, károsodik az emberi tevékenységek következtében. Minden fórumon kimondták, hogy kártékony tevékenységünk nem csak földrészekre, országokra korlátozódik, hanem az egész Földre kihatással van. Felvetődik a kérdés, hogy hazánk ebből mit érezhet és milyen folyamatokra számíthatunk.

Hír:

Klímaváltozás: Magyarország redkívül sérülékeny

A klímaváltozás természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa az ENSZ nemzetközi tudóscsoportjának nyilvánosságra hozott jelentése szerint.

Míg más országokban csak egyes területek esnek az ökológiailag legmagasabb sérülékenységi besorolás alá, addig Magyarországon szinte alig van ettől eltérő térség – mondta Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (CEU) docense, a tanulmány megjelenése kapcsán a Budapesten rendezett konferencián.

A jelentésben a tudósok a természeti sokszínűség, azaz a biodiverzitás sérülékenységének meghatározásakor a fajgazdagságot fenyegető veszélyek kockázatait vették figyelembe, nem számolva a mezőgazdasági területeken előforduló élőlényekkel.

A jelentésben az éghajlatváltozás egész Európára előrevetített hatásai fokozottabban jelentkezhetnek: intenzívebb téli csapadék, ennek nyomán hevesebb folyóáradások, gyakori hőhullám. Habár Magyarországot nem érinti, Európa egyes részein annál nagyobb gondot jelent a gleccserek olvadása.

Akármilyen radikális beavatkozások mellett döntenek is a világ országai, több száz évre már biztosan alkalmazkodni kell a változó klíma következményeihez. Az alkalmazkodás mellett nem szabad tovább halogatni a túlságosan nagyarányú felmelegedés megelőzését, hiszen az idő múlásával egyre kritikusabb helyzettel lesz kénytelen szembesülni a világ.

A bajok fő okának minden estben a CO² kibocsátást határozzák meg. Teljesen érthetetlen számomra, hogy felelős tudósok miért nem ismerik a fotoszintézist, a szén körforgását a természetben. Talán nem tudnak hatást gyakorolni az erdők ellenségire, nem képesek az erdőirtások megállítására és a természet egyensúlyának visszaállításának még csak a gondolatára sem. A következő hírt azért emelem ki, mert tisztelettel bejelentem, hogy pályázni szeretnék a 25 milló dolláros díjra. Pályaművem címe: A légkör széndioxid koncentrációjának drasztikus csökkentése erdőtelepítésekkel (természetazonos), amelyek segítségével a klímaváltozás az első időben lassan, az erdők növekedésével arányosan gyorsuló tempóban mérséklődne. Tudom, hogy csak ez lehet a megoldás. Tehát igényt tartok a kiírt díjra, amit természetese nem vennék fel, mert azt a gazdag embereknek erdőtelepítésre kellene fordítaniuk.

Hír:

Milliós jutalom a légköri szén-dioxid csökkentőjének

Hogyan csökkenthető hatékonyan a légkör növekvő szén-dioxid koncentrációja? Egy amerikai milliárdos 25 millió dollárt ajánlott fel egy, a témában áttörő eredményt hozó javaslat kidolgozójának.

„Virgin Earth Challenge” néven 25 millió dollár értékű díjat ajánlott fel Richard Branson annak, aki hosszú távon működő, hatékony módszert fejleszt ki az emberi tevékenység által növekvő légköri szén-dioxid és metánkoncentráció csökkentésére. Vagyis azé a díj, aki megoldja a káros üvegházhatású gázok kivonását a légkörből. A verseny nyílt, az elkövetkező négy évben bárki jelentkezhet rá.

A találmányokat egy neves szakemberekből álló bizottság értékeli. Tagjai között van többek között a NASA klímakutatója, James Hansen; a Gaia-elmélet „atyja”, James Lovelock; a brit környezetkutató és egykori diplomata Crispin Tickell vagy az ausztrál környezetvédő, író Tim Flannery.

A verseny védnöke nem más, mint Al-Gore, az Egyesült Államok volt alelnöke. Branson, aki mellesleg egy közlekedési- és lemezgyártó cégekből álló óriásvállalat vezetője, a mostani „versenyt” a korabeli brit úttörő tudományos lépések, felfedezések ösztökéléséhez hasonlította.

Írta és összeállította:

Szacsky Mihály