A Balaton mikroszkópikus élővilága is jelzi a tavaszt. Jó hír az, hogy nincs semmi rendkívüli jelenség a tó életében, minden az ilyenkor ismert és megszokott rend szerint alakul. A vízállás magas, kissé meghaladja az ún. felső szabályozási szintet (jelenleg 120 cm körüli), ami azt jelenti, hogy van elég víztartalék a nyári kánikulai időszakra.

A víz minősége kitűnő, benne az algák tömege messze alatta van a kifogásolható mennyiségnek, az algák szaporodásához szükséges foszfor és nitrogénvegyületek mennyisége is alacsony. Változik viszont a mikroszkópikus élőlényegyüttesek összetétele. A téli időszak mikroszkópikus algái eltünnek, átadják a helyüket a tavaszi időszak jellegzetes kovamoszat együtteseinek.

A változás néhol szabad szemmel is látható. A mikroszkópikus méretű parazita gombák által elpusztított, vagy pusztulófélben lévő algasejtek a víz felszínére emelkednek és szélcsendes öblökben, nádas zugokban összegyűlnek. A rajtuk elszaporodó baktériumokkal együtt habos, piszkosfehér, néhol zöldes bevonatot képeznek a víz felszínén. A jelenség rövid életű, múlékony, a legkisebb hullámzás is megszünteti. Nem vízszennyezésről van tehát szó, hanem egyfajta vízvirágzásnak is nevezett jelenségről, ami minden természetes vízben előfordul. A parti köveken megfigyelhető aranysárga, kovamoszatok alkotta nyálkás élőbevonat kialakulása is a tavasz jele.

A vízben oldott nitrogénformák közül ammónium koncentrációja az éves átlagok ill. a tavasszal megszokott 10 ľg/l (mikrogramm!) körüli volt mind a Siófoki-, mind pedig a Keszthelyi-medencében. A Siófoki-medencében és a Zala befolyó vízében karbamidból is hasonló értékeket mértünk.

A keleti medencében a nitrát tavaszi magas koncentrációja nem változott és Zala vízében is 300 ľg/l feletti a nitrát koncentrációja. Keszthelyi-medencében azonban, a januárban mért ammónium koncentráció felét, a 100 ľg/l feletti nitrát koncentrációnak pedig a töredékét sikerült kimutatni. A néhány ľg/l ortofoszfát-foszfor tartalommal összevetve azonban, a nitrogén:foszfor aránya Keszthelyi medencében is megfelelő az algák számára – olvasható az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet áprilisi jelentésében.

A balatoni árvaszúnyogok tömeges rajzása körülbelül egy hónappal előbb kezdődött, mint más években. Ez nem a vízminőség változásának tudható be, hanem a szokatlanul és tartósan meleg időjárásnak. A kisvízfolyások vízszintje és vízminősége megfelelőnek mondható. Megfelelő feltételeket biztosítanak a halak ívásához. Amely valószínűleg, szintén az enyhébb időjárás miatt hamarabb kezdődik, mint az elmúlt években. (National Geographic Online)