A Palatinus Klub alapfilozófiájában mindig jelzi, hogy az 1968-ban megalakult Római Klub kutatásait, megállapítását figyelembe veszi, vizsgálja a korábbi prognózisokat. Ismert, hogy a Római Klub megrendeléseket adott un. „Jelentések” készítésére, így a MIT (Massachusets Institute of Technology) kutatói pl. számítógépes szimulációk segítségével előrejelzést készítettek a környezet várható alakulásáról (Kunin 1971, Hetman 1972).

A készített világmodellt (MIT modellt) öt változóra alapozták: a népességszaporodásra (ami minden képzeletet felülmúlt), a táplálkozási helyzetre (ami a globális élelmiszerkereskedelem miatt romokban hever), az iparosodásra, a nyersanyagforrásokra és a környezetszennyeződésre. Becslésük szerint a változók mindegyike exponenciálisan nő, a változók egymással kölcsönhatásban vannak, és a pozitív visszacsatolás mechanizmusa következtében az egyik tényező változása a többi tényező változásait eredményezi. A modell – illetve az arra alapított következtetés – szerint, ha a környezetszennyezés, valamint a természet kincseinek kitermelése ilyen ütemben folytatódik, eljuthatunk egy olyan stádiumhoz, amikor a természet kincsei csökkenek, ez maga után vonja az ipari termelés csökkenését, és előidézheti az emberi életviszonyok minőségi romlását, ill. végső soron a lakosság számának csökkenését okozhatja. A napi aktualitások és a MIT jelentés elemzése alapján következtetéseinkkel eljutottunk oda, hogy holtpontra kerültünk.

Az akkori kutatások eredményeképpen fogalmazták meg a következő állítást: „a bioszféra az egész emberiség tulajdona, és a fennálló ellentmondások megoldása a megfelelő környezetvédelem csak nemzetközi összefogással, közösen tervezett és összehangolt hatékony intézkedésekkel lehetséges”

Ezekben az években fogalmazták meg a Nemzetközi Biológiai Programot (IBP). Az UNESCO akkori vezetői felismerték, hogy az emberiségre nézve komoly kockázatokat jelentenek az összetett problémák. Az UNESCO 1965-ben javaslatot tett arra, hogy nemzetközi kutatási program keretében szükséges a természeti erőforrások, a bioszféra racionális kihasználásának vizsgálata. Ennek megfelelően az UNESCO 15. közgyűlésén, 1968-ban meghirdette a MAB (Man and Biosphere) nemzetközi kutatási programját.

A kutatási program négy fő irányt határozott meg:
- A természetes, illetve az embertől kevéssé zavart környezet vizsgálata.
- A mezőgazdasági környezet vizsgálata
- A városok és az ipar által megváltoztatott környezet vizsgálata.
- A szennyeződés problémája.

A négy fő irány 145 kutatási témát tartalmazott. A kutatási programok nagy lendülettel beindultak és 1971–1972-ben a MAB Koordinációs Tanács ülésein már 15 témacsoportot alakítottak ki. Ezek az alábbiak voltak.
1) Az emberi tevékenység ökológiai hatása a trópusi és a szubtrópusi erdők ökoszisztémájára.
2) A különböző földhasználati és művelési eljárások ökológiai hatása a mérsékletövi és mediterrán erdők ökoszisztémájára.
3) Az emberei tevékenység és különböző művelési módok hatása a legelőterületekre (szavanna, préri, tundra stb.).
4) Az emberi tevékenység hatása az arid és a szemiarid ökoszisztémák dinamikájára, különös tekintettel az öntözés hatására.
5) Az emberi tevékenység ökológiai hatása a tavak, mocsarak, folyók, folyótorkolatok, parti övezetek értékeire és erőforrásai.
6) Az emberi tevékenység hatása a magashegyi ökoszisztémákra.
7) A sziget-ökoszisztémák ökológiája és racionális használata.
8) A növényi és állati populációk és genetikai variációk védelme.
9) Peszticidek, műtrágyák használatának ökológiai következményei a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák esetében.
10) A nagy tájalakító munkák hatásai az emberre és a környezetre.
11) A városi és ipari rendszerekben történő energiafelhasználás ökológiai aspektusai.
12) A demográfiai és genetikai fejlődés, valamint a környezet átalakulásának kölcsönhatása.
13) A környezeti minőség felfogása.
14) A környezet szennyeződése és ennek hatása a bioszférára.
15) Az ember gazdasági tevékenységének hosszú távú hatása a bioszféra energiaforrásaira.

A határozatokat és programot a szervezők és a megalkotók nagy lendülettel idították el. Úgy gondolták, tanulmányaikkal és vizsgálati eredményeikkel felrázták az országok vezetőit és politikusait. A MAB-program kutatási tematikája tehát a Föld minden országát érintette. A program megvalósítása érdekében arra is figyelmük volt, hogy meghatározzák: „a bioszféra védelméhez, a Föld ökoszisztémájának és természeti erőforrásainak megőrzéséhez nemzetközi összefogás szükséges”. A kezdetekben 50 országban alakult MAB-nemzeti bizottság – hazánkban 1972-ben jött létre a „Az Ember és a Bioszféra Nemzetközi Program Magyar Nemzeti Bizottsága”.

folyt. köv.

Írta:
Szacsky Mihály