Itt, a Veszprém Index hasábjain is megemlékeztünk már a Szellemi Regenerációs Társulás „Izmusok sodrában” fantázianevű új sorozatáról. Mivel kulturális promó-cikkből soha nem elég (legalábbis egy elfogult szervező számára), álljon itt most néhány keresetlen gondolat a következő néhány héten bemutatásra kerülő filmekről.

Első a sorban a Szamárköhögés, Gárdos Péter 1986-os filmje, amely ezen a héten, szerdán kerül a filmklub műsorára. Az ’56-os forradalom 30. évfordulóján készült film (véletlen egybeesés?) egy igen sajátos szempontból, egy kisfiú látószögén keresztül mutatja be a forradalom eseményeit. Így aztán sok minden játéknak vagy legalábbis poénnak tűnik (nem kell iskolába menni, hogy másra ne is utaljunk), ugyanakkor más események talán még rémisztőbbek, mint a felnőttek számára.

A Szamárköhögés úgy beszél ’56-ról, hogy magukkal a történelmi eseményekkel csak érintőlegesen találkozunk, sokkal inkább azt hangsúlyozza a film, milyen hatást gyakorolnak ezek a helyzetek egy „egyszerű” család életére. A komikus szituációkban, családi balhékban bővelkedő filmen keresztül természetesen a történések tragikumát is megérezzük – ahogy az a szatírák esetében működni szokott. A mű előképének tekinthető Vámos Miklós Zeng a zének című regénye is, amely nagyon hasonló módon dolgozza fel ezt a korszakot.

Személyes véleményem szerint a Szamárköhögés Szabadság, szerelmestül az eddig készített legjobb ’56-os film. A színészek (a gyerekszínészek is) zseniálisan alakítják azokat a hétköznapi karaktereket, akik éppen csak belesodródtak a történelem áramlatába, és úgy lesznek hazafiak, hogy az is csak véletlennek tűnik. Törőcsik Mari és Garas Dezső anyós-vő párosa a magyar színművészet igazi gyöngyszeme…

Március 7-én Milos Forman Fekete Péter című alkotása a hatvanas évek cseh kisvárosába kalauzol el bennünket. Az 1963-ban készült film Forman egyik első rendezése, kevésbé ismert, mint sok későbbi alkotása (Tűz van, babám; Száll a kakukk fészkére; Hair; Amadeus). A mű főszereplője egy kamasz fiú, akit a rendező-forgatókönyvíró különös, komikus helyzetek során vezet keresztül. Közben mind a ’60-as évekről, mind a korban (és azóta is) létező generációs konfliktusokról megtudjuk, amit tudni érdemes…

A Garas Dezső rendezte A legényanya villámgyorsan vált kultuszfilmmé másfél évtizeddel ezelőtt. Március 21-én láthatjuk az Eperjes Károly teherbe esését és várandósságát bemutató filmet. Schwajda György forgatókönyvíró a Rátót faluhoz kapcsolódó csalimesék anyagát dolgozza fel úgy, hogy a ’60-as, ’70-es évek szocializmusáról alkot látleletet. Mindenképpen érdemes Kibédi Ervinre hallgatnunk, aki többször mondja, hogy „Gondókoggyunk!”, majd a töprengés végeztével megnézni a filmet.

Egy csupa Béla lakta faluban Józsinak lenni nem éppen főnyeremény: a diszkrimináció, a másságtól való félelem egy kisebb, zárt közösségben talán még erősebb, mint a társadalom szintjén általában. Így aztán nem csoda, hogy amikor a falu különce még ráadásul teherbe is esik, az egyszerre lesz vallási és pártügy.

Végül a nyolcvanas évek, és az Egészséges erotika. Tímár Péter filmje már a „tudományos szocializmus” paródiája, amikor megjelennek a szociológiai kérdőívek és a zártláncú kamerahálózatok… A kukkolás mint tervgazdálkodási mozgatóerő – meglehetősen forradalmi gondolat szexuális és gazdasági értelemben is. A sajátos nyelvezetű és képi világú alkotás magában hordozza a jellegzetesen tímárpéteres motívumokat, amelyek később is (mondjuk a Csinibaba vagy a Zimmer Feri kapcsán) lenyűgözik a rendező rajongóit.

A március 28-án bemutatandó alkotás már a szocialista éra végnapjait tárja elénk, amikor a „hanyatló Nyugat” néhány vívmánya (teszemazt a videó vagy a maszek biznisz) már képes lenyűgözni a gulyásszocializmus egyszerű gyermekeit. És ezzel kimulatjuk magunkat a szocializmusból, és célkeresztbe vesszük a rendszerváltást – de az már egy másik történet lesz…

Szeretettel várunk mindenkit a SZERET Filmklubon szerdánként 17 órától a Művészetek Házában (Várucca 17.). Megnézhetjük közösen ezeket a remek filmeket, és jót mulathatunk történelmünk néhány sötét évtizedén, majd beszélgethetünk az alkotásokról, a szocializmusról vagy éppen arról, hogy mi változott meg napjainkra, ha egyáltalán…