Vitathatatlanul a magyar konyha egyik gyöngyszeme! Hírneve oly csillogó, hogy még színdarabot is írtak ilyen címmel, és mint drámairodalmi kuriózumot tanítják is az egyetemen… De most nem a Szántó Armand – Szécsén Mihály – Fényes Szabolcs hármas bohózatáról lesz szó, hanem magáról az ételről: paprikás csirke nokedlival, uborkasalátával!

Az uborkasaláta nélkülözhetetlen. Meghámozzuk az ubit, felszeleteljük, jó alaposan megsózzuk, és betesszük a hűtőbe. Viszont kivesszük a bort…

Mint minden étel elkészítésénél, itt is a „lassú víz, partot mos” elvet kövessük: igyunk egy pohár bort, hámozzunk meg és vágjunk apróra 3 fej vöröshagymát. Zöld diónyi mangalica zsíron fonnyasszuk meg, és rakjuk rá a bőrös felével a csirkehúst.

Itt álljunk meg egy polgári szóra: tudom, hogy a mai finnyás világban jobban szeretik a mellet, mint a combot (ezt az elvetemült nézetet akkor sem értem meg, ha nőről van szó), de a paprikás csirke nem mellet igényel, sőt: fogunk két farhátot, összedaraboljuk, 2 nyakat, 5 szárnyat, pár alsó combot, sok felsőcombot… Ez legyen a csirkehús, ha nem egész csirkéből készítjük. Ne zavarjon bennünket, hogy nem szeretjük a farhátot vagy a szárnyat: a legrosszabb esetben kidobjuk! De a nedveikre szükségünk van…

Kicsit megpörköljük a bőrt, megszórjuk pirospaprikával, dobunk bele pár gerezd fokhagymát, egy szétnyomott paradicsomot (gazdagék egy zöldpaprikát is), vagy egy kanál nagyi-féle lecsót, felöntjük száraz fehérborral, finoman sózzuk, fűszerezzük (ez igazán ízlés dolga, de elbír egy kis majoránnát, kakukkfüvet, tarkaborsot), és lassú tűzön főzzük.

Míg borozgatunk, összeállítjuk a galuskát: 2 tojás, fél kilónyi liszt, só és víz kell hozzá (szerintem), amit ha jól összekeverünk – nem folyósra, annál keményebbre –, hólyagosodik. Állni hagyom egy fél órát. Nem t’om miért, de így szoktam. Aztán lobogó vízbe beleszaggatom, szűrőkanállal lehalászom, kicsi mangalicazsírban megforgatom. Ha jól időzítek, akkor lesz kész, amikor a paprikás csirke.

Már csak az uborkát kell alaposan átmosni egy tésztaszűrőben, ha jól sóztuk az elején, itt már nem kell, csak pár kanál szétnyomott fokhagymával elkevert tejfölt kell hozzákeverni, és már tálalhatunk is.

A tányérra halmozott ételre szintén teszünk egy kanál tejfölt, zöldpaprika-karikával díszítjük – én most ettől eltekintettem, inkább fölfaltam! A maradék megkocsonyásodott… No, ja.