Konferencia Ányos Pál születésének 250. évfordulója alkalmából
Beküldte kiságy -
A veszprémi érsekség Gizella termében december 8-án délután Ányos Pál konferencián vehetett részt az érdeklődő közönség. Márfi Gyula érsek üdvözlő beszéde után Mészáros Ernő akadémikus nyitotta meg az Ányos Pál pálos szerzetes, tanár és költő 250. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülést, aki köszöntőjében kiemelte Ányos költészetének modernségét, és a verseiben megjelenő hazaszeretetre is felhívta a figyelmet.
Ezután Újházi Simonné előadását hallhatták az érdeklődők a pálos rend történetéről. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend fejlődését, épülését követhettük végig a magyar történelem évszázadain át. A rendnek olyan híres tagjai is voltak, mint Ányos költő és szerzetestársai: Virágh Benedek és Verseghy Ferenc, illetve jelentős támogatói a magyar királyok között, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás.
Fekete Ferenc a Padányi Bíró Márton Katolikus Gimnázium igazgatója Ányos Pál költészetéről szóló előadásában először röviden ismertette a költő életútját. Érdekességként megemlítette azt is, hogy Ányos keresztapja Dubniczay István, a híres veszprémi éneklőkanonok volt. Költőnk Pápán, Győrben, Nagyszombatban tanult, majd tanulmányai végeztével Pesten töltött hosszabb időt, megismerkedett a testőrírókkal, és részt vett a város pezsgő irodalmi életében. Ezek után a Felvidékre, Felső-Elefántra helyezik papnak, remetének, majd Fehérvárra kerül, a ciszterci gimnáziumba tanítani. Veszprémbe mondhatjuk úgy is, hogy meghalni érkezett. Rövid élet rövid, de sokszínű életmű. Fekete Ferenc is hangsúlyozta előadásában Ányos költészetének modernségét, hiszen képeinek jelentős része tovább él a magyar irodalom későbbi nagyjainak verseiben, például Csokonai költeményeiben. Vallásos költészete mellett jelentős levelezése is, a költőtársak például Bessenyei Ferenc szerint Ányos költészete túlságosan borongós, valójában a szentimentalista líra jellegzetes vonásait mutatja.
Ezek után Botkai Levente perjel beszélt röviden a pálos rend képviseletében rendje jellemvonásairól. Az első remete, thébai Szent Pál mintájára Boldog Özséb a XIII. században egyesítette a magyarországi erdőkben élő remetéket, így született meg a pálos szerzetesrend. Egyik fő hivatásuk, hogy a magyarországi Mária-kegyhelyeket gondozzák, és a Szent Szűz szerepét vizsgálják Krisztus megváltástörténetében, a Bibliában.
Az emlékülést Veresné Petrőcz Mária adventet idéző éneke és Csaba Ágnes hegedűjátéka színesítette, Ányos Pál költeményeit pedig a Padányi Bíró Márton Gimnázium tanulóinak tolmácsolásában hallgathatta meg a közönség.