Morfondír

- mi legyen? -

Mindig is hangoztatom, hogy az Állatkert azon kevés veszprémi intézmények közé tartozik, ahol szemmel látható és emellett érezhető a dolgozók (vezetők) intézménybe vetett hite, és szeretete. Ilyen folytonos és ésszerű újításokat, reformokat nem mindenhol tapasztalhat az ember. És ha arra gondolunk, hogy „Völgyünk” milyen pusztuláson ment/megy át (gondoljunk itt csak a kisvasútra, az elhanyagolt Csónakázó-tóra, a volt Vidámpark területére) ez az üde színfolt lélegzethez juttatja az embert.

Szívhez szóló az Állatkert azon szándéka is, hogy megkérdezik az állatbarátokat, mi is kerüljön Suzy helyére – pontosabban: ki pótolja Suzyt. Nyálas és néha álnok marketingeszköznek tartom a „mert itt fontos vagyok” érzés kialakítását, de szó, ami szó, Állatkertünk tényleg látogatóközpontú lett. (Legutóbbi élményem: a Szafariban felállított príma kis játszótér az aprócska tó mellett. Mert itt érdekes módon meg lehetett oldani a „vizes elem” kérdést…)

Na de térjünk vissza a „Suzy-pótlás” kérdéséhez. A heti kérdésben felsorolt 11 állat közül automatikusan az elefántot nyomtam be. Mint jelenleg a szavazók 65%-a. Aztán szép lassan elkezdtem morfondírozni. Az elefánt, mint már értekeztem róla, az állatkertek központi szereplője. Nemcsak, mert az elefánt szerencsét hozó, hanem mert nagy és jópofa az ormánya. Olyan kis ölelgetni való behemót. Tehát eleve emberi szívhez közel álló. Ha pótolni kell, hozzá hasonlót keres automatikusan az ember. Érthető, hogy a foltos hiéna – ami egyébként egyik kedvencem –, valamint a gibbon – amit legtöbben csak egy Ladánybene számból ismernek – eleve kiestek a pikszisből. Második legtöbb szavazatot a zsiráf zsebelte be. Ennek örültem, meg annak is, hogy egyáltalán szóba került. Csak aztán belegondoltam. Egy zsiráf hülyén nézne ki, meg nem is egészséges pár nélkül. Suzy házának átalakítása tetemes összegbe kerülne. Nem biztos, hogy megérné. Aztán jött az orrszarvú a maga kis 6%-ával. Hát igen. Majdnem olyan, mint az elefánt, csak kevésbé szórakoztató. Az tény, hogy valamikor, réges-régen volt az állatkertben orrszarvú, és egy mendemonda szerint halálát az okozta, hogy telezabálta magát kővel.

Aztán itt van, amit nem értek. 6%-ot kaptak a trópusi madarak. Véleményem szerint nem ők a megoldás kulcsai. Nekem valahogy nem passzolnak oda. De a törpe víziló 4 %-kal már elgondolkodtatott. Víziló tudtommal még nem vett birtokba kifutót Veszprémben. Ismeretlenül egzotikus, sok mesében szereplő, tehát majdnem olyan népszerűvé válhatna, mint az elefánt. A sörényes hangyász és a tapír nem olyan populáris és szerethető, mint az elefánt (a laikusok szemével), de hogy kuriózum lenne bármelyik, az tuti. Érdekes, hogy amíg az állatkert honlapján jelenleg a maláj medve vezet, addig nálunk ő a sereghajtó. Megmondom őszintén, utána kellett néznem a maláj medvéknek. Most már őket is támogatom. Brehm szerint mókásak, esetlenek és jóindulatúak, igazi gyerek-kedvencek. Ezek, valamint az elefánt árnyéka mellett eltörpülnek az utoljára maradt hiénakutyák. (Hát igen, őket is nehéz megszeretni)

A fenti morfondírből is kitűnik, hogy nehéz választani. Nekünk látogatóknak is, hát még az állatkerti vezérkarnak. Nehéz lépés lesz az egykori kedvencet pótolni. Ha egyáltalán pótolni akarják. Mert hát egy maláj medve, vagy egy törpevíziló, az ugye teljesen más. Hát még egy hangyász… vagy egy tapír… esetleg zsiráf…

Rovat: