Nemhiába hívták Zakynthost a velenceiek Fiore de Levanténak, vagyis a kelet virágának, hiszen amerre a szem ellát, olívaligetek, dús erdők, szőlős- és virágoskertek váltják egymást. Jón-szigeteki társához, a közismert, és a turistáktól leharcolt Korfuhoz képest egy oázis, ahol kellemes klíma, gyönyörű táj, égszínkék tenger mellett van még levegő, csend, nyugalom.

Zakynthos vagy Zante – ahogy a helyiek hívják – Korfutól délre, a Peloponnészoszi-félszigettől 16 kilométerre található. Enyhe klímája, dús növényzete miatt nemcsak a külföldiek, hanem a görögök is szívesen látogatják. Egykoron a velencei, török majd angol hajósok látogattak a szigetre, és ragadtak ott évtizedekre, most a turisták.

Bor, szuflaki (marhából, disznóból nyárson készült, fűszerezett hús), pálmák, tenger, Mythos sör – ezek együtt adják azt a sajátos hangulatot, ami biztosítja a pihenést. Itt nem egyértelműen a napozásról van szó. Zakynthoson élni kell. Sétálni, együtt lélegezni a helyiekkel, beülni tavernákba, kávézni, sörözni, úszni, búvárkodni.

Én a következőket javaslom. Reggel – viszonylag – korán kelni, úgy 8 órakor. Ez az időeltolódás miatt a hazai 7 órának felel meg. Beugrani a fürdőnadrágba, kortyolni egy kis bort (mazsolabor a legjobb a korai órákban) vagy metax-át (fertőtleníteni kell!), és irány a part, ahol szinte senki sincs. Ne gondolkodjunk, vessük be magunkat a habokba! Vérpezsdítő az éjszaka lehűlt tengerben úszni egyet. Ilyenkor nincs más, csak te és a tenger, szinte belesimulhatsz a tájba. Aki vállalkozóbb szellemű, az meztelenül vesse magát a vízbe. Nem bánja meg! Miközben kagylókat keresünk a parti homokban, napfürdőzzünk egyet, szigorúan naptej nélkül. Miután megszáradtunk, a parton található számtalan szupermarket (olyan bolt, ahol minden van: étel-ital, ajándék, könyv…) egyikében vegyünk fánkot és kefirt. A fánk leírhatatlanul finom, nem tudom, hogyan készítik, mi a titka, de egy biztos, ilyet csak Görögországban ehetsz. Ezután otthon jöhet egy kis pihenő: olvasás, alvás. Közben felébred a család, a barátok csapata, és kezdődhet a közös „bicsparti”.

Az én tapasztalatom az, hogy a leégés ellen nem elég a 30 faktoros naptej, szükséges hozzá időnként egy frappé (helyi kávé hidegen, jéggel, tejjel, cukorral), sör (itt a helyi Mythost és Alfát ajánlom) vagy bor. Be kell ülni egy part menti kis bárba, kocsmába, és ejtőzni, beszélgetni. Zakynthos specialitása, hogy a tengerparton közel egymáshoz találhatsz homokos, lassan mélyülő szakaszt és búvárkodásra alkalmas sziklás partot. És ami nagyon fontos, hogy van hely, nincs tömeg, nem a másik szájából lógsz ki. Délután egy kis alvás javasolt, aztán vacsora a tavernában vagy otthon. Este jöhet a part-menti séta, vásárlással egybekötve. Zantén minden a helyi teknőcökről szól. Törölközőn, tányéron, kulcstartón, poharakon ott vannak. Mivel a sziget a költőhelyük, a helyiek őket tartják a sziget unikumának, ezért minden mennyiségbe ajánlják a kirándulásokon túl.

Ha Zakynthoson vagyunk, kiránduljunk a szigeten! Minden utcában több helyen lehet kocsit vagy robogót bérelni. Egyre azonban mindenki vigyázzon: a helyi térkép és a valóság köszönő viszonyban sincs egymással. Érzés után vezessünk, és sűrűn kérdezzük meg az úticélunkat a helyiektől. A fővárost, Zakynthos-t ne hagyjuk ki. Egyrészt mert szép, másrészt a bizánci múzeuma miatt. A múzeumban található ikonok, ikonosztázok hihetetlenül szépek, de a legnagyobb élményt El Greco mesterének, Damaszkinosznak az alkotásai nyújtják. A sziget északi része sziklás. Érdemes megállni a kis öblökben meghúzódó sziklás, kavicsos strandoknál, és megmártózni. Míg délen kékeszöldes a tenger, itt a türkizkék árnyalatait mutatja. A legszebb, csak tengeren megközelíthető „sipvörk”. A hegyekbe vásároljunk olívát, mézet, mandulát. A helyiek az olívaolajat nemcsak főzéshez használják, hanem az ókorhoz hasonlóan testápolásra, napozáshoz, néha fűszernövénnyel finomítják.

A sziget jellegzetessége az angol turista. Egy szempillantás alatt felismerhetők, bőrük és hajuk egyaránt vörös - a napfénynek köszönhetően. Főleg a fiatalok, a középiskolások látogatják Zakynthos-t. Laganasban miattuk érdemes ellátogatni. Gyengébb idegzetűek csak a nappali órákban, az élménykeresők este. Esztétikailag a fiúkkal nagy gond nincs, de a magyar lányokhoz szokott hazai turisták megdöbbennek a csajoktól. A brit lányokat két csoportba sorolhatjuk, egyik részük a túlsúlyos zsírfókák, másik csoportjuk a csontmodellek kategóriájába tartozik. Átmenet nincs, csak akkor, ha nem született angol az illető. Laganas róluk szól, mindenhol pizzériák, angol reggelizők, nálunk is közismert gyorséttermek sorakoznak. Egyetlen helyi specialitás van, Jorgosz bárja, ahol görög és kelet-európai lányok, fiúk dolgoznak hiányos öltözékben. Megadott jelre felugranak az angol lányok, fiúk asztalára, és vad erotikus táncba kezdenek. Ilyenkor kattognak a fényképezők, az angolok, főleg a lányok extázisba kerülnek, sikoltoznak. Az utcán megszokott látvány az ittas angol csapatok felvonulása. Aki látott már angol focidrukkert, az nem lepődik meg rajtuk.

Ezért mondják a helyiek – itt az angolok is szépek, hiszen a táj mindent ellensúlyoz, másrészt annyit költenek, hogy minden megszépítenek ettől.

Tehát irány Zakynthos, a teknőcök, virágok és a Mythos sörök földje!