Rózsa Sándorral, a VMJV Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság tűzmegelőzési osztály kiemelt főelőadójával, tűzoltó századossal többek között tűzrendvédelemről, tűzvizsgálatról beszélgettünk, valamint elárulta, nem szokott tüzet rakni, de néhány jó tanáccsal azért ellátott.

Rózsa Sándor: – A tűzvédelemmel foglalkozó terület két részre osztható, a tűzoltási, mentési, kárelhárítási osztályra – gyakorlatilag ők a konkrét tűzoltók, akik beavatkoznak az egyes káreseményeknél –, illetve a szakhatósági munkákkal foglalkozó tűzmegelőzési osztályra. Ez utóbbinak alapvető feladata, hogy szakhatóságként részt vegyen az építési, valamint egyéb engedélyezési eljárásokban. Emellett két hatósági feladatot látunk el: tűzvédelmi ellenőrzéseket valamint tűzvizsgálatokat végzünk. Külön belügyminisztériumi rendelet szabályozza, mekkora kárértéknél szükséges tűzvizsgálatot lefolytatni, de személyi sérülés esetén ezt automatikusan el kell végezni. Akadnak kritériumok, amikor ezt a feladatot át kell adnunk a rendőrségnek. Veszprémben hárman foglalkozunk a tűzvizsgálati ügyelettel a hét minden napján.

Index: – Mi az elsődleges feladat tűzvizsgálat esetén?

RS: – Két eset fordulhat elő, vagy konkrét tűzeset után történik a vizsgálat, vagy úgynevezett utólagos tűzzel foglalkozunk. Az előbbi esetében az adatvizsgálat a helyszínen megtörténik, a szolgálatparancsnok és a helyettese begyűjtik a fontosabb adatokat. A tűzvizsgálatba beletartozik a helyszíni szemle, az ügyfél, esetleg tanúk meghallgatása. Ezt követően helyszínrajz készül a tűzesetről, és összefoglaló jelentéssel zárul a munkánk. Amint bűncselekmény gyanúja is felmerül, értesítenünk kell a rendőrséget, ekkor ők folytatják le a vizsgálatot, mi már csak szaktanácsadóként veszünk részt a folyamatban.
Kisebb háztartási tüzek esetében beszélhetünk utólagos tüzekről, például amikor az étel véletlenül fennmarad a tűzhelyen. A polgárok gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy minden egyes tüzet kötelező bejelenteni a tűzoltóságnak, így előfordul az is, hogy mire értesülünk a tűzről és kiérünk, már kimeszelték a konyhát.

Index: – Hogyan lesz valakiből tűzvizsgáló?

RS: – Vonulós tűzoltóként kezdtem 16 évvel ezelőtt, közben iskolába jártam, majd a tűzmegelőzési osztályra kerültem, ahol a vizsgálat az egyik alapvető feladatunk. Különböző szakmai tanfolyamokat végzünk, de kimondottan tűzvizsgálót ma már nem vesznek fel.

Index: – Mekkora terület tartozik önökhöz?

RS: – Összesen több mint ötven településen vagyunk illetékesek.

Index: – Ez sok vagy kevés?

RS: – Valamikor hónapokig nem történik semmi, máskor hetente háromszor, négyszer is adódik munka. Napi nyolc órában dolgozom, az ügyelet számomra úgy néz ki, hogy délután négytől másnap reggel nyolcig vagyok készenlétben, de közben hazamehetek. Mellette ott a másik feladatunk, a tűzmegelőzés. Közel 3500 ügyirat megy át a kezünkön évente. Működési, telephely, építési engedélyek esetén gyakran kell terepre járnunk.

Index: – Melyek a leggyakoribb hibák, amelyekkel találkozik engedélykiadás közben?

RS: – Röviden úgy mondhatnám, hogy a jogszabályok be nem tartása. Gyakran előfordul, hogy az engedélyezés idejére mindent rendbe tesznek a tulajdonosok az adott területen, de ahogy telnek a hónapok, évek, a tűzvédelem másodlagos szemponttá válik. Legközelebb aztán általában akkor kerül minden a helyére, amikor kiértesítjük ügyfelünket, hogy vizsgálatot tartunk. De ha közben történik valami, a biztosító kijelentheti, hogy nem tartották be tűzvédelmi előírásokat, és nem fizet kártérítést. Tehát mindenkinek érdeke, hogy szabályosan dolgozzon. Kirívó esetek szerencsére nincsenek, az emberek általában vigyáznak a saját tulajdonukra.

Index: – Szokott tüzet rakni?

RS: – Nem. De ezzel kapcsolatban elmondanám, hogy nemrégiben változtak a jogszabályok, például a növényi hulladékégetést 24 órával korábban be kell jelenteni a tűzoltóságnak. Az aktuális szabályokról, azok változásáról tájékozódni lehet rendszeresen frissülő internetes oldalunkon: www.tuzoltosagveszprem.hu.

Index: – Miről feledkeznek el a leggyakrabban a polgárok?

RS: – Például a villamoshálózat felülvizsgálatáról. Ezt elvileg minden lakásnál kilencévente meg kellene ismételni, villamos-szakember közreműködésével.

Index: – A tűzrendvédelmi oktatások is önhöz tartoznak?

RS: – Sajnos egyre ritkábban hívnak oktatást tartani, időnként persze most is járunk iskolákba, kamarákhoz.

Index: – Hogyan segíthetjük a tűzoltók munkáját?

RS: – A legfontosabb, hogy figyeljünk a tűzgyújtási tilalmakra, illetve ha szabadban gyújtunk tüzet, körültekintően oltsuk el magunk után.

Index: – Civilként figyeli, hogy az emberek betartják-e a tűzrendvédelmi előírásokat?

RS: – Igen, de csak akkor szólok, ha nagyon kirívó dolgot látok. Szerencsére az emberek megértők a tűzrendvédelmi kérdésekkel kapcsolatban, mert elismerik a tűzoltók munkáját.

Index: – Gyakran ismertetik a tűz okát egy-egy eset kapcsán. Például egy teljesen szénné égett szobában hogyan lehet megállapítani az okot?

RS: – Sok esetben feltételezések alapján indulunk el. A tüzek 50–60 százaléka emberi gondatlanságból következik be. Leggyakoribb esetek közé tartozik a tűzön felejtett étel, esetleg az elektromos hálózatok meghibásodása, vagy éppen a fűtési rendszer hibája. Nagyon nehéz a tűz konkrét okát megállapítani.