Bár a polcpénz néven ismert bevételszerzés teljesen legális, mégis vannak országok, ahol nem terhelik ezzel a beszállítókat. Nálunk ez egyelőre elképzelhetetlen mindaddig, amíg ilyen erős a multik érdekérvényesítő ereje.

Ezt támasztja alá a közelmúltban elfogadott új kereskedelmi törvény is, amely finoman fogalmazva nem váltotta be a hazai kereskedők, gyártók, termelők elképzeléseit. A szakmai érdekképviseletek ezért az alkotmánybíróságoz fordultak jogorvoslatért. Dózsa László, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke egyenesen úgy fogalmaz: forr a vita a kereskedelmi törvény körül, hiszen bár több fordulóban is véleményezték a tartalmát, a javaslataikat mégsem fogadták el.

A csomagban benyújtott észrevételek között a polcpénz problémája is szerepel. Dózsa László ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet: kényes témáról van szó, amely felveti a vállalkozás szabadságának problémáját is. A polcpénzt egyébként talán éppen ezért nem feltétlenül ezen a címen szedik be a gyártóktól vagy a termelőktől, az általában évente kötött szerződésekben inkább elrejtve kerül be. Becslések szerint akár a több ezret is elérheti az összeget hűségesen befizető beszállítók száma, ami a más jogcímen szedett pénzekkel - például áruháznyitási vagy marketing-hozzájárulással, belistázási költségtérítéssel - együtt az eladási érték húsz-huszonöt százalékát is kiteheti. A jelenség hazánkban az élelmiszerpiacon meghatározó üzletláncokban a leggyakoribb.

A Polus Coop Rt. által üzemeltetett, magyar tulajdonú CBA üzletekben viszont nem alkalmazzák ezt a módszert - nyilatkozta érdeklődésünkre László Imréné, a társaság beszerzési igazgatója. Az egyik külföldi tulajdonú üzletlánc pr-munkatársa szerint ugyanakkor nincs kifogásolnivaló abban, ha valaki fizet azért, hogy a termékei jobb helyre kerüljenek, mint a konkurenciáé. Az eljárás teljesen legális és számos nyugat-európai országban elfogadott, ezért természetes, hogy ez alól a magyarországi üzleteink sem képeznek kivételt. A multik malmára hajtja a vizet, hogy a beszállítók egymással is versenyeznek azért, hogy portékáik minél jobb helyre kerüljenek. - Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kimaradjunk valahonnan - szögezi le az egyik ásványvizet palackozó cég munkatársa -, hiszen ezzel a konkurenciának engedjük át a terepet.

A polcpénzzel nem a kistermelők, illetve -kereskedők szembesülnek elsősorban, az inkább a multik és a piacvezető beszállítók biznisze. Sok vállalkozás a tőkehiány miatt kiszorul bizonyos üzletek polcairól. A probléma dr. Józsa László Marketing című könyvének állításával jellemezhető: „A jogilag nem támadható cselekedetek sokszor nem etikusak, ugyanakkor néha az etikus viselkedés is lehet jogilag büntethető". (napló)