Részben a közös, családi kiskori feladatok hiányára vezethető vissza, hogy az utóbbi időben egyre több gyermek küzd az olvasással, írással. Urbanics Júlia, a Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona vezetője úgy véli, később nagyon nehéz behozni ezt a lemaradást. Jelentős szerepe van a megelőzésnek.

Urbanics Júlia: – Léteznek az úgymond normális általános iskolák, illetve azok, ahol a tanulásban értelmileg akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos gyerekek tanulnak. De már a normál általános iskolákban is megkülönböztetünk speciális osztályokat, amelyekbe olyan gyerekek kerülnek, akik normál intelligenciával rendelkeznek, de valamilyen részképesség-zavarral küszködnek: nehezen megy nekik az olvasás, írás, vagy éppen a matematika. Ide tartoznak a hipermotív gyerekek is, akiknek nagyon nagy a mozgásigényük. Számos iskolában alakítottak ki kis létszámú speciális osztályokat. Ezekben kicsit egyénre szólóbb oktatásban részesülnek a tanulók, lehetőséget kapnak arra, hogy felzárkózzanak, nagyobb létszámú osztályban is tudjanak teljesíteni.

Index: – Kinek a feladata eldönteni, hol kezdje tanulmányait a gyermek?

UJ: – A kérdést egyrészről a nevelési tanácsadó vizsgálja. Már nagycsoportban, ősszel végeznek egy felmérést, illetve tavasszal, hogy kiderüljön, iskolaérett-e a gyerek. Megnézik, elegendő intelligenciával rendelkezik-e, tud-e figyelni az órán, illetve a tanítónő csoportnak adott feladatát magára vonatkoztatja-e.

Index: – A kis létszámú osztályokban mennyivel tanítanak másként?

UJ: – A fiam is most lesz első osztályos. Számos tanítási módszer létezik, de számomra az volt az elsődleges szempont az iskolakeresésnél, hogy először írni és olvasni tanítsák meg rendesen a gyermeket. Rögzüljenek és automatizálódjanak ezek a képességek, tanulja meg a betűket, hangokat. Úgy vélem, nem feltétlenül kell egy elsős, vagy másodikos gyermeknek idegen nyelvet tanulni – előbb sajátítsa el az alapokat, hogy aztán az írással, olvasással tudjon mit kezdeni, azaz eszköz legyen számára.

Index: – Mikortól mutatkoznak előjelek arra, hogy esetleg speciális bánásmódra lesz szükség az általános iskolában?

UJ: – Már a születésnél oda kell figyelni. Az elhúzódó szülés, esetleges oxigénhiányos állapot is okozhatja ezt a fejlődési rendellenességet. Később láthatjuk, hogyan fejlődik a gyermek mozgása. Előjele lehet, ha később kezd el mászni, járni vagy éppen beszélni. Fontos kérdés, hogy már az iskola előtt mennyit foglalkozunk a gyermekkel, mennyi mondókát, verset, mesét hall tőlünk. Már egészen kicsi korban minél többet kell olvasnunk, mesélnünk a gyermeknek, hogy megtanuljon figyelni.

Index: – Ezek szerint nagy felelősségük van a szülőknek.

UJ: – Persze. Nem üres lappal kerül a gyermek iskolába, a családi viszony, az egymásra figyelés, olvasás, mesélés sokat számít. Ezzel példát is adunk, és van egy nagyon fontos érzelmi vonulata is: együtt vagyunk. Hallgatja a gyerek a mesét, ami kellemes, mindezt például az anyuval, ami szintén jó élmény. Így többszörös pozitív megerősítést kap az olvasás.

Index: – Mennyire gyakori mostanában, hogy a gyerekeknek nehezebben megy a tanulás?

UJ: – Sajnos egyre többször tapasztalható, s ez a közös foglakozások hiányára vezethető vissza. Úgy látom, a kicsik nagy kedvvel mennek iskolába, örülnek a táskának, tolltartónak, ezeknek a külső szimbólumoknak. Azonban mintha idővel lecsökkenne, sőt, el is tűnne ez a belső motiváció.

Index: – Ez kinek a hibája? Szülő? Pedagógus? Gyermek?

UJ: – Függ a pedagógustól, de nagy szerepe van a családnak is. Az alsó tagozat már a teljesítményről szól, fontos, hogy milyen megerősítések érik a gyermeket. Lehet, hogy nem sikerül minden feladatot elvégezni, de segít, ha a szülő a gyermek mellett áll, támogatja. Hat–tíz éves kor között még mindig fontos a játék is, az ebben megtapasztalt öröm.

Index: – A szülők elfogadják a szakemberek véleményét?

UJ: – Jó lenne, ha elfogadnák – mondom ezt, mint szülő. Az anya azért van, hogy elfogult legyen a gyermekével szemben, a szakember viszont objektív. Másként teljesít a gyerek otthon, s megint másként, ha összehoznak a nevelési tanácsadóban egy csoportot, és ott készítik el a feladatokat. Mi történik, ha nem fogadjuk el a szakember véleményét? Akkor esetleg azt kapja vissza a gyermek, hogy nem jó, nem tud teljesíteni – a kicsikben amúgy is van egy velük született kisebbrendűségi érzés. Ha gyakran hallanak negatívumot, akkor negatív önértékelődés alakul ki bennük, ami kihat a későbbi teljesítményükre is.

Index: – Veszprémben minden általános iskolában létezik kiscsoportos osztály?

UJ: – Nem hiszem, hogy mindegyiken van. Ha a szakember úgy véli, jobb lenne a gyermeket egy kis létszámú osztályba íratni, akkor pontosan megmondja, melyik iskolát ajánlja. Érdemes elfogadni. Szerencsére a tanácsadók által végzett iskolaérettségi szűréseket nagyon komolyan végzik – itt garantáltan objektív eredmény születik.