Mezei László négy és fél évig volt Veszprém főépítésze, jelenleg a Közép-dunántúli Területi Főépítészi Iroda munkatársa. Megkerestük, mondja el véleményét a belvárosi parkolással, városi közlekedéssel, valami a mélygarázs adta lehetőségekkel kapcsolatban.

Mezei László: – Mindenki tisztában van Veszprém adottságaival. Domborzatából, beépítettségéből, történelmi fejlődéséből adódóan meglehetősen szűkre szabottak a közlekedési hálózat fejlesztésére adott lehetőségek, amibe beletartozik a parkolás is. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a közlekedési problémára megoldást jelent egy mélygarázs. Folyamatosan ostromolják különböző cégek az önkormányzatot, hogy szeretnének egy-egy területen garázst vagy parkolóházat építeni. Sok helyen a telek alkalmas is rá, viszont az első pillanatoktól kezdve felmerül a kérdés: milyen hatása lesz a közlekedésre? Itt kezdődnek a gondok. A városfejlesztési bizottság többször is foglalkozott egy olyan közlekedésfejlesztési koncepció megalkotásával, amely pontosan leírná, hogy ezek a problémák miként kezelhetők. A rendezési terv során készültek vizsgálatok a város egyes szakaszainak terhelhetőségével kapcsolatban, de alapvetően hiányzik a településfejlesztési koncepció olyan szintű felülvizsgálata, pontosítása, amely meghatározná a városközpont reális fejlődési irányait a rehabilitációs igényekkel és lehetőségekkel összhangban. Program, ami leírná, hogy milyen funkciót szán a városvezetés a központnak.

Index: – Milyen lehetőségek vannak?

ML: – A belváros elemi funkciója a kereskedelem, a szolgáltatások és nem másodsorban a kultúra terekkel, épületekkel történő kiszolgálása, klasszikus európai városi élettér biztosítása. Ha a koncepció megszületik, akkor kellene foglalkozni ennek infrastrukturális feltételeivel. Olyan pontokat kellene kialakítani – például a Megyeház környékén, Skála mellett –, amelyek a turistákat, a munkába igyekvőket kiszolgálják parkolási hellyel, vagy le kell védeni a belvárost, és mellette kijelölni helyeket az autók tárolására. Veszprémben visszafelé mennek a dolgok. Előbb a konkrét ajánlatokat vizsgálják, majd a bizottságok mondják meg, szükségük van-e az adott létesítményre. Itt van például a vérellátó mellé tervezett parkoló kérdése. Alapjában jó helyen lenne, de ha gazdasági potenciálját nézzük, amíg közelebb is lehet parkolni, a befektetők nem látják nyereségesnek.

Index: – A jelen állapotokat figyelve szükség van mélygarázsra?

ML: – A városban szabad teret kaptak az egyes multinacionális kereskedelmi központokat megépítő társaságok. Jelen pillanatban erőteljesebb a külső területek fejlesztése, s ez negatívan hat a központra – ezt önkormányzati döntésekkel, rendeletekkel lehetne szabályozni. Mindenki látja, mennyire átalakult a Kossuth utca kereskedelmi struktúrája, mert máshova járnak vásárolni az emberek. Éppen ezért van szükség egy jól kidolgozott programra, amely képes élettel megtölteni a központot – amihez aztán hozzákapcsolható az infrastruktúra. Ez nagyon költséges, egyértelmű hogy csupán önkormányzati pénzből nem valósulhat meg.

Index: – A januári közgyűlés zöld utat adhat a létesítménynek.

ML: – Föld alá építeni meglehetősen költséges Veszprémben, bár egyesek szerint nem olyan drága. Egy parkolóház megépítése – ami felfelé nő – lényegesen olcsóbb. Veszprém beépített területeinek intenzitása országos viszonylatban az elsők között van, tehát „sűrű városról” beszélhetünk. A tervezett mélygarázs viszonylag szolidan jelenik meg a felszínen, de kicsit lassú, nagy forgalmat nem tud lebonyolítani, hiszen időbe telik, mire egy autó a lift segítségével a helyére kerül.

Index: – Ha belvárosi parkolásról beszélünk, akkor a pláza alatti több száz helyet is ebbe a kategóriába kell számolni?

ML: – Hallottam, hogy páran ott teszik le a kocsijukat, ha munkába jönnek, de kicsit messze van a központtól. Véleményem szerint nem helyettesíti a belvárosi parkolási igényeket. Ha ki lennének szorítva a belvárosból a gépkocsik, akkor biztos mindenki oda menne, de ilyenkor szokták bevezetni, hogy csak akkor ingyenes a parkolás, ha az autósok vásárolnak is.