Erdős Virág „A merénylet” című színdarabjának rendhagyó felolvasó-színházi előadására készülnek a Petőfi Színházban. Az előadás rendezőjével, Gula Péterrel és dramaturgjával, Fülöp Johannával beszélgettünk.

Index: – Kitől ered a kezdeményezés, miért tartják fontosnak a kortárs darabok megismertetését a közönséggel?

Fülöp Johanna: – Az egyetem utolsó évében Pesten töltöttem a gyakorlatomat, és rengeteg felolvasó-színházi előadást láttam. Ez a forma jó lehetőség arra, hogy azokat a kortárs darabokat, amelyeket a színházak a kockázatos fogadatatás miatt nem mernek műsorra tűzni, ilyen módon mégis bemutassák a közönségnek. Rövidebb a próbafolyamat is, és kevésbé költséges vállalkozás, mint egy valódi színpadra állítás. Mivel Veszprémben sincs túl sok lehetősége a kortárs színházművészetnek és drámairodalomnak, arra gondoltam, hogy itt is meg lehetne valósítani ezt a színházi formát – így a közönség megismerhet olyan darabokat is, amelyekről álmában sem gondolná, hogy születnek az országban. Egy kortárs magyar és külföldi drámákat bemutató sorozat kidolgozása volt a célom, de majd kiderül, mi fog belőle megvalósulni. Erdős Virág „A merénylet” című művét láttam már felolvasó-színházi formában a POSZT-on, Jordán Tamás rendezésében, és több darab elolvasása után végül is erre esett a választásom. Gula Péter szeptember óta játszik színházunkban – Kőváry Katalin, a színház művészeti vezetője őt ajánlotta a rendezői feladatra. Így állt össze a jelen vállalkozás.

Index: – Mit tudunk a szerzőről, és miről szól a színdarab?

FJ: – Erdős Virág foglalkozása – legjobb tudomásom szerint – főállású családanya, régóta jelennek meg versei és prózái, melyeket irodalmi díjakkal ismertek el, de drámaíróként eddig nem nagyon találkozhattunk a nevével. „A merénylet” című színdarabja olyan abszurd dráma, mely részben illeszkedik az Örkény által elindított abszurd, groteszk magyar drámaírói hagyományba, ugyanakkor rendelkezik egy olyasfajta lendülettel és modernséggel, amelytől úgy érezzük, mintha nem is magyar mű lenne. Rendkívül humoros és nyelvileg egységes stílust hordoz – számomra ez a fajta hozzáállás és nyelviség egy női írótól nagyon meglepő és érdekes. A darab egy öngyilkos merénylőről szól, és a merénylet után játszódik, mikor egy nyomozó próbálja felderíteni a merénylő hozzátartozói segítségével, hogy miért is robbantott fel a főhős egy buszt. Igazából van még egy csavar a darabban, de ezt nem áruljuk el, legyen meglepetés.

Index: – Hogyan tervezik a színpadra állítást? Mennyiben más felolvasószínházat, ráadásul abszurdot rendezni, és vajon a színészek mennyire vevők az ilyenfajta próbafolyamatra?

Gula Péter: – Nem csupán a hagyományos felolvasó-színházi elemeket fogjuk felhasználni benne, hanem mindenféle egyéb színházi elemmel tarkítjuk a produkciót. A szöveget természetesen olvasni fogják a színészek, de láthatunk majd rövid, megrendezett szituációkat is. A színésztársak nyitottak az elképzeléseimre, pedig egy abszurd darabban alapvetően mást kell csinálni, mint egy realista előadásban, és más dolgokat is kérek tőlük, mint amit általában megszoktak. Meglepődnek olykor, és bizony felvetődnek a darab kapcsán olyan kérdések is, amelyeket ezzel az abszurd művel kapcsolatban nem lehet megválaszolni, így feltenni sem érdemes. Nagyon fegyelmezett színészi játékot követel a dráma, a szöveg tele van helyzetpoénokkal, viszont egy pillanatra sem engedi meg sem a színésznek, sem a rendezőnek, hogy vicceljen.

Index: – Mennyire nyitott a színház vezetése az új kezdeményezésekre és a fiatal alkotókra?

GP: – Az új kezdeményezéseknek nem hogy teret ad, de inspirálja őket, tehát szinte faladat, hogy legyünk kreatívak és találjunk ki új dolgokat. Ha bárki valamiféle jó ötlettel előáll, és az illeszkedik az évadba, akkor engedélyt kaphat a kivitelezésre.

Index: – Mióta folynak a próbák, és mikorra várható a bemutató?

GP: – Egy-két próbát tartottunk eddig, ez egyfajta rákészülésnek tekinthető. A bemutató valószínűleg március 9-én lesz, az előadás után pedig vendégül látjuk az írónőt – Erdős Virágot – egy közönségtalálkozóra.