Eme magvasnak szánt gondolat fémjelzi az engesztelő imaévet hirdető katolikus körlevelet… No, ez az év is jól kezdődik barátim…

A nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév nyitányaként január 1-jén valamennyi katolikus templomban felolvasták a MKPK (ez nem egy új párt, Kedves Ateista Barátom, hanem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia) ez alkalomra kibocsátott körlevelét. Tették ezt azon célból – gondolom –, hogy előrevetítsék, milyen hangnemben kívánnak szólni hozzánk az új esztendőben így papilag, a magasból. Az indította őket az imaév meghirdetésére, hogy 2006 különleges évfordulók ideje a nemzet történelmében: az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. és a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójára emlékezünk. „Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket” – írta az MKPK. „Kérjük Isten irgalmát hazánkra és népünkre. Kérjük, hogy szabadítson meg minket azoktól az új veszedelmektől, amelyek a jelenben és a jövőben hitünket és életünket fenyegetik. Kérjük a Magyarok Nagyasszonya és a magyar szentek közbenjárását nemzetünk lelki megújulásáért, hogy a magyarság Európa népei számára a megbékélés, bizakodás és a keresztény hitben elfogadott valódi emberi értékek közvetítője legyen.”

Ezek nagyon szép, s egyben nemes gondolatok es. De azon kitétel, hogyaszongya: „…könyörülj meg Szűz Mária országán, hiszen az ateizmus miatt sokan nem tudják, mit cselekszenek…” már nem igazán illeszthető bé azon eszmerendszerbe, melyre a katolikus egyház oly büszke, és amely az egyenlőség és szeretet fundamentumára épül. Bár megkeresztelkedett, s bérmált lélek lennék jómagam is, erős kételyek gyötörnek egy ideje, hogy ezt a minket körülvevő szart, amiben kénytelenek vagyunk létezni, Isten teremtette volna, még nagyobb kételyek fogalmazódtak meg bennem annak kapcsán, hogy ha létezik a felsőbb hatalom, akkor az egyház az ő szándékát tükrözné. Mondhatnám kvázi-ateista lettem. És bár – mint most olvasom – nem tudom, mit cselekszem, tehát csak kóválygok társadalmunk Isten-teremtette rendszerében, de az még nekem tudatlannak is feltűnik, hogy a körlevél hangvétele időnként oly magabiztos és tévedhetetlen – helyenként kirekesztő –, hogy az a mostanában oly sokat emlegetett bicska soronként nyílik ki pénzimádó – mégis üres – zsebemben. Aki szeretne mazsolázni, az tegye a http://uj.katolikus.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=507 oldalon.

Megszokhattuk, hogy a katolikus egyház rendre beleszól a politikába, a szószékről próbálja terelgetni a szófogadó nyájat Isten jobbja felé (pedig a Horn Gyuszi bácsi bratyizott le a megboldogult pápával), de azt egy kicsit erősnek találom, hogy mindezt már a választások évének első napján elkezdje.

Engedtessék meg nekem, hogy egy könyörgést is kikérjek magamnak. Az ateistát a sátán szolgájának tekinteni enyhén szólva túlzás, amelybe nem először esik az egyház ezen rövid, kétezer éves történelme során.

Azok kedvéért, akik nem tudják, mit cselekszenek – akik szegények ateisták –, hangsúlyozom, hogy ez az igen magvas és őket igencsak rossz színben feltüntető könyörgés elhangzott minden ungarische katolikus templomban!

Könyörögtek azokért és azok helyett, akik közömbösek, rosszakaratúak, akik nem ismernek, és nem is akarnak ismerni Téged (már az Istent, akivel a MKPK tegező viszonyban van, Kedves Ateista Barátom);
akik megtagadnak, nyíltan, durván ellened támadnak, és trágár módon káromolnak;
akiknek a test, a pénz, az alkohol, és a kábítószer az istenük (ezek bizonyára többisten hívők);
akik házasságtörésben élnek (erről a haverom tudna mesélni, aki templomi esküvőt szeretett volna, de miután hónapokig szívatták, feladta);
akik nem fogadják el a gyermekeket, akikkel megajándékozod a házasságukat (már azt a házasságot, amit törnek éppen);
akik magzatgyilkosságot követnek el (nesze neked abortusz),
akik a kicsi gyermekeket megbotránkoztatják és megrontják (ez tényleg keresztény gondolat, a pedofilokért én nem könyörögnék, simán falhoz állítanám őket, nem az én dolgom a megbocsátás);
akik nem akarnak dolgozni, csak élősködnek;
akik másokat megrágalmaznak, meglopnak, megcsalnak, kihasználnak, üldöznek (ez gondolom a politikáról szól);
akik mások életére törnek, akik önkezükkel vetnek véget életüknek (az öngyilkosság hazájában);
akik Egyházadat megvetik, és akik a sátánt szolgálják.
Bakker, micsoda alaposság. Egy „könyörögjünk mindenkiért” nem tette volna meg?

„Jézus azonban nem csüggedésre, hanem reménységre hívott meg minket. Isten színe előtt minden ember élete és az egyes nemzetek élete is igazi érték. A Teremtő terve szerint jöttek létre a nemzetek. (sic!) Történelmi tapasztalataik, az élet nehézségeit megoldani képes sajátos zsenialitásuk, kultúrájuk egyéni és megismételhetetlen gazdagsága értéket jelent az egész emberiség számára, és kedves a teremtő Isten előtt.” Hú, bakker… Belátom műveletlenségem, szégyenem hihetetlen mértékű, ezt – már hogy a nemzetek az Isten tervei alapján jöttek létre – nem tudtam. De ha ez az egész hóbelevanc az Öreg műve, és az ő megfellebezhetetlen tervei alapján történik, akkor ennek a tervnek része az is, ha egy nemzet nagyon nagy bajban van, nem?

Könyörögjünk, Kedves Ateista Barátaim, hogy az amúgy biztosan tisztességes szándékú püspöki kar képes legyen megújulni – megújítani maradi és sötétben botorkáló egyházát, és ezáltal elősegíteni a magyar nemzet lelki felemelkedését.
Úgy legyen.
Ámen.