Perceken belül és anonim módon juthat hitelhez az, aki a zálogházba adja a családi aranyat. A megoldás nem olcsó, de – különösen karácsony előtt – ma is népszerű. Tovább >>>

„Adófizetés, ballagás, karácsony" – sorolja a FigyelőNetnek egy zálogház életének legforgalmasabb időszakait Csótainé Szuhi Dóra, a miskolci Belvárosi Diszkrét Zálogház tulajdonosa. Tavasszal főleg vállalkozók keresik fel a zálogházat, ballagáskor és karácsonykor pedig „a szegények", ilyenkor az átlagosnál is gyakoribbak az egy-kétezres tételek – teszi hozzá a szakember.

Tipizálni valószínűleg fölösleges és nehéz is, hiszen a zálogházak szükség esetén mindenkit vonzanak: közismert emberek, vállalkozók, nagycsaládosok és bérből, fizetésből élők térnek be hozzájuk. Bár az ügyfélkör vegyes, a többség az átmeneti pénzzavarral küszködő bérből, fizetésből élők közül kerül ki – fogalmazott kérdésünkre Huber Györgyi, a Sasfiók zálogházat működtető Pignusz Kft. ügyvezetője.

A zálogházak többnyire húszezer forintos hiteleket nyújtanak, de előfordul az is, hogy valaki kifejezetten üzleti megfontolásból zálogosítja el nagy értékű ékszerét, például egy briliánst – mondják a bizniszből élők. Az elzálogosítani kívánt tárgy értékét minden esetben becsüs állapítja meg, a hitel a becsült érték 50-80 százalékát érheti el. A tranzakció gyors és – ez népszerűségének egyik oka – teljesen anonim, még személyi igazolványra sincs szükség, és a hitelhez perceken belül hozzájut az ember.

A zálogházak jellemzően három-hat hónapra adnak hitelt, de a szakemberek szerint a három hónapos futamidő a legkedveltebb. Ezután még rendelkezésre áll egy hónap türelmi idő, mialatt az ügyfélnek lehetősége van a hitel visszafizetésére és a tárgy kiváltására – a normál kamatot meghaladó késedelmi kamat megfizetése ellenében. Az elzálogosított értéktárgy a megadott időn belül természetesen bármikor visszaváltható, ezt megkönnyítendő a zálogház napi kamatot számol. A kamat megállapítása a zálogház jogkörébe tartozik, így széles szórással lehet találkozni.

Egy átlagos zálogház 0,07 százalék körüli napi kamattal dolgozik (ez éves szinten közel 26 százaléknak felel meg), miáltal eleve nem tartozik a legkedvezőbb hiteltípusok közé. A gyorssegélynek tehát ára van, különösen, ha a kezelési költséget is figyelembe vesszük, ami a zálogtárgy értékének függvényében általában hat és tíz százalék között mozog.

„Ez egy drága szolgáltatás" – ismerte be kérdésünkre az egyik legnagyobb zálogház igazgatója, mondván, hogy drága és munkaigényes üzletről van szó. A tevékenység nem elektronikus, készpénzzel dolgoznak, a pénzt szállítani, tárolni kell, az értéktárgyakat megfelelő biztonsággal, széfekben kell őrizni. Az egységnyi hitelfelvétel ráadásul alacsony, ügyfelenként átlagosan néhány tízezer forintos tételekről beszélhetünk – magyarázta a szakember.

Ezzel együtt a jelek szerint jó üzlet zálogházat üzemeltetni – akár mikro- vagy családi vállalkozásról, akár több fiókkal rendelkező nagyvállalatról legyen szó. Bár számuk folyamatosan változik, becslések szerint ma hazánkban száznál több cég foglalkozik záloghitelezéssel. A fiókok száma meghaladja a háromszázat, éves forgalmuk pedig az ötvenmilliárd forintot. A zálogházak területi eloszlása nagyjából egyenletes, Budapesten hetvenegy fiók dolgozik. Az ország legnagyobb és legpatinásabb záloghitelezője a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel (BÁV) Rt. országszerte ötvenöt fiókkal (ebből huszonhattal a fővárosban) és durván 45 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.

A fiókhálózatot működtető nagy cégek főleg a nagyobb városokra koncentrálnak, a magasabb költségek miatt csak a harmincöt-negyvenezer feletti lélekszámú településeken tudják produkálni az elvárt profitot. A kisvállalkozások viszont már tizenötezres településeken is rentábilisan működnek. Ebben az üzletágban is terjed a franchise-rendszer: a nagyobb vállalatok vállalkozótársi együttműködés keretében, vagyis ügynöki rendszerben tevékenykednek, amikor is a nagyvállalatok adják a dizájnt, a know how-t, a beruházási metodikát, a tanácsokat, a vállalkozó pedig a saját tőkéjét, üzlethelyiségét.

A verseny viszont erős. Csótainé Szuhi Dóra elmondása szerint emiatt már-már olyan magas áron kénytelenek zálogba venni a tárgyakat, amely a valós értéküket súrolja, vagy esetenként meg is haladja. A zálogházak nyereségessége ezáltal nagyban függ attól, hogy az eladósodott ügyfelek milyen arányban tudják visszafizetni a hitelüket. „Akkor járunk jól, ha visszaváltják a tárgyakat" – hangsúlyozta a zálogházat családi vállalkozás formájában működtető üzletasszony. Mivel azonban a zaciba adott értéktárgyak érzelmi értékkel is bírnak tulajdonosuk számára, a tapasztalatok szerint mindent el is követnek, hogy visszaváltsák azokat. (figyelőnet)