Jokesz Antal fotóművész, kurátor aktívan részt vett az Európa Kulturális Fővárosa pályázat kidolgozásában. Mostani interjúnkban arról kérdeztük, miként látja a pályázatban foglaltak további sorsát, illetve szerinte melyek a legfontosabb teendők a város jövőképének alakítása szempontjából.

Index: – Milyen feladatot töltött be az Európa Kulturális Fővárosa - 2010 pályázatban?

Yokes: – A nagy munkával összehozott pályázati projekt a határidő előtti hetekben kicsit olyan szekérhez hasonlított, amelybe nemcsak elöl, de hátul, sőt jobbra és balra is be vannak fogva a lovak, a bakra azonban nem akar felülni senki, hogy elinduljon végre valamilyen irányba. Szarkasztikus kritikámra Asztalos alpolgármester úr csapott le, aki már korábban, a város kulturális koncepciójának születésekor is megtapasztalhatta, hogy nem nagyon szoktam visszatartani a véleményem. Persze azt is tudta, minél rondább hangnemben kritizálok, annál közelebb vagyunk az együttműködéshez. Így lett feladatom a koncepcionális kérdések mellett a pályázat korszerű vizuális megjelenítésének kialakítása is.

Index: – Miért vállalta ezt a szerepet?

Yokes: – Akkor már olyan időhiányba került a város, hogy lehetetlennek tűnt a pályázat elkészülte is. Talán alkati sajátosság, hogy minél nagyobb pánik van körülöttem, annál higgadtabban látom, mit kell csinálni, ez pedig másoknak is önbizalmat ad. A kulturális marketing terén már a ’80-as években a mélyvízbe kerültem, amikor még ezzel a fogalommal is csak ismerkedtünk. Azóta a művészeti és kurátori munkám mellett számos reklám- és művészeti kiadvány vagy folyóirat tervezőszerkesztésén vagyok túl, így nem nagyon jövök zavarba akkor sem, ha az elméletet gyakorlattá, vagy éppen nyomdakész anyaggá kell formálni. A kulturális főváros pályázatunk szerkezetével, megjelenésével nem is vallottunk szégyent, sőt, a magyar városok a nemzetközi mezőnyben is partiképesek voltak. Ez egy ilyen kisvárosnak már európai mércével is komoly eredmény, így a pályázati lendület további koordinálása mellett a város arculatának formálásával is megbízott a polgármester úr.

Index: – Melyek azok a pályázatban megfogalmazott tervek, elképzelések, amelyek megvalósításra érdemesek a pályázat elutasítása után is?

Yokes: – A pályázatunk kiemelte az épített és természeti örökségünk védelmét éppúgy, mint a már most is sikeres programsorozatainkat. Igaz, a zsűri ezeket nem nagyon akceptálta, hiszen e területen már számos magyar város is a „turisztikai topon” van. Ugyanakkor az élhető város fogalomkörében több olyan kulturális és városfejlesztési projekt is szerepelt (pl. a Várban, a Séd völgyében), amelyek megvalósítása részben el is kezdődött, illetve amelyek tervét nem szabad a fiókba tenni akkor sem, ha egyelőre nincs rá pénz.

Index: – Mik a pályázat Veszprémre érvényes tanulságai?

Yokes: – Ez a pályázat komoly figyelmeztetés volt a magyar városoknak, hogy az új Európában végképp nem lehet szedett-vedett programokkal, kelet-európai megjelenéssel, provinciális gondolkodással érdeklődést kiváltani. Hiába fejlesztjük a városunkat, és növeljük a helyi polgárok komfortérzetét, ha ezeket az értékeket nem tudjuk vonzó módon felmutatni kifelé is. Azoknak a városoknak van esélyük a kulturális turizmusból bevételt szakítani, amelyek könnyen megjegyezhető és határozott koncepcióval, európai nívójú arculattal, magas színvonalú szolgáltatásokkal tudják ajánlani magukat.

Index: – Tartalmazott ilyen elképzelést a pályázatunk?

Yokes: – Elképzelés szintjén igen. Elsősorban Gizella királynénk legendájára és "a királynék városa" szlogenre építve körvonalazódott egy feminin jellegű marketingkampány terve, amely a családok identitását is meghatározó asszonyi szerepekre, illetve általában a nőkre, mint célcsoportra koncentrált. Azóta gazdasági számítások is készültek szállásadói, vendéglátós és kereskedelmi körökben, hogy a nőknek jelentős kedvezményeket nyújtó esetleges Veszprém- vagy Gizella-kártya mikor válhatna forgalomgeneráló tényezővé. Ez a sajátos veszprémi feminin-vonal egyébként jelentős hírértékkel rendelkezett már a pályázat első fordulójának médiatükrében is. Arról nem is beszélve, hogy vizuális megjelenítését itthon és külföldön egyaránt pozitív emóciók és mosolygós, fülig érő szájak kísérték. Egy-egy ilyen kampány azonban csak akkor lehet sikeres, ha nem ötletszerűen, elszigetelve, hanem egy egységes városmarketingbe integrálva találjuk meg a helyét.

Index: – Ön szerint ez miért lenne fontos?

Yokes: – A marketing olyan fegyver, amellyel manapság több "háborút" lehet nyerni, mint tankokkal vagy bombákkal. Veszprém jelenében még nem is olyan feltűnő ennek hiánya, de azonnal érezni fogjuk, ha megjelenik majd néhány tudatos koncepcióra épülő, trendi marketingterv a magyar városok körében is. Például, gondoljunk csak arra, hogy a másik kilenc kiesett városban sem fog nyomtalanul elmúlni a kulturális főváros pályázat. De azt is látni kell, hogy Veszprém és a Balaton régiója többre is érdemes, nekünk hamarosan ajánlati szinten is ringbe kellene szállnunk az európai fizetőképes kereslet megnyerésére.

Index: – Hogyan látja, az önkormányzat céltudatosan törekszik a pályázatban megfogalmazottak részleges megvalósítására?

Yokes: – Ami politikai testületekhez vagy a hivatal meglévő struktúrájához köthető, ott többé-kevésbé igen. Ami a szemlélet- és arculatváltást, a városmarketinget vagy az egységes imázs kialakítását illeti, már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Mivel a megbízásom éppen erre a köztes, kicsit elhanyagolt területre koncentrálódik, sűrűn találkozom a napi problémákkal is. Bár korábban, a pályázatkészítés során szinte mindenki rádöbbent arra, hogy ha a város meg akarja fogalmazni önmagát és jövőképét, mennyire fontos egy egységes marketing és retorika érvényesítése minden szinten, most mégis úgy idegenkedünk ettől, akár egy kisdiák az iskolai köpenytől vagy egyenruhától. Bizonyára egy egységes szemlélet kialakítása mentén minden szereplőnek kicsit önmegtartóztatónak kell lenni, és a szakmai sovinizmusát is takarékra kell állítani. A város vezetése ugyanakkor határozottan elkötelezte magát egy költségkímélő, fokozatos arculatváltás mellett. Ennek már első eleme is nagy jelentőségű projekt: az internetes E-közigazgatáshoz kapcsolódva egy új szerkezetű és szemléletű városi portál kialakításán dolgozunk. Ezen a virtuális terepen teszünk kísérletet a közélet és a városi lét újraértelmezésére és megjelenítésére is, ugyanakkor az új városi honlap kiváló felület lesz a hatékony marketingkommunikáció számára is.

Index: – Milyen szervezeti formában vagy kikkel lehetne továbbvinni ezt a szemléletváltást, és hogyan lehetne az egész városra kiterjeszteni?

Yokes: – Veszprém kis város – meglehetősen nagy álmokkal és reményekkel. Előbb-utóbb meg kell tanulnunk megfelelő formát is adni a vágyainknak, a jövőképünknek, mert e nélkül még beszélni sem tudunk róluk. Jelenleg féltucatnyi, különböző területen dolgozó szakember próbálja e jövő kontúrjait előhívni és a város jelenére vetíteni. Jellemző módon többnyire ők voltak a kulturális főváros pályázat elkészítésének frontvonalában is, ilyen értelemben tehát nem veszett el semmi a pályázati energiából. Hogy a város vagy a hivatali struktúra hogyan tartja szinten, és hogyan integrálja ezt a kreatív energiát, s miként tud belőle gazdasági előnyt is produkálni, az már összetettebb kérdés. Reméljük, a jövő Veszprémben sem torpan meg a körgyűrűnél.