Pécs nyerte az „Európa Kulturális Fővárosa – 2010” pályázatot. Ez év májusában derült ki, hogy Veszprém nem jutott túl az első fordulón – akkori cikksorozatunkban már boncolgattuk az okokat és a további terveket is. Az elmúlt fél év több felvetésre választ adott, így Asztalos István alpolgármestert a legújabb fejleményekről, a megvalósítható célokról kérdeztük.

Asztalos István: – Gratulálunk Pécsnek, szerintem jó helyre került a cím. Jelenleg szeretnénk kihasználni, hogy az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázat kapcsán Veszprém neve széles körben forgott, pozitív szövegösszefüggésben. A pályázat arra ösztönzött bennünket, hogy elképzeléseinket legalább a koncepció szintjén kidolgozzuk. Ebből a pályázatból szeretnénk kiemelni azokat az elemeket, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) második fordulójából finanszírozhatók, ugyanis korábban elhangzott olyan ígéret, miszerint az EKF pályázaton nem nyert városok – azért, mert vállalták a részvételt, és nyilvánvaló erőfeszítéseket tettek – az NFT keretén belül kedvezményezett helyzetbe kerülnek. Minden város egy-egy projektjét – amely szerepelt a programban – az NFT keretén belül, külön pályáztatás nélkül, uniós forrásokból támogatják. Felmerült egy olyan változat is, hogy csupán a második fordulóba bejutott városok indulhatnak ezekért a pénzekért, de úgy gondolom, ha Veszprém jó projekteket dolgoz ki, ezeket jó időben, megfelelő lobbiháttérrel nyújtja be, a forrásokat meg fogja szerezni.

Index: – A kieső városok több alkalommal is tartottak tanácskozást annak érdekében, hogy ez az ígéret ne merüljön a feledésbe. Veszprém részt vett ezeken?

AI: – A nem nyertes városok polgármesterei Veszprémben találkoztak először. Ott voltunk Pécsett is, Miskolcra pedig jövő héten megyek. A kapcsolat nagyon intenzív. Pécsett például megalakult a Történelmi Városok Szövetsége, kifejezetten azzal a céllal, hogy az NFT-ben elérhető forrásokból együttesen részesedjenek, erősítsék lobbi-kapacitásukat.

Index: – Korábbi cikkünkben szó esett arról, hogy milyen projekteket vinne szívesen tovább az önkormányzat a pályázati anyagból. Mostanra biztos született egy reálisabb kép, mire van esély.

AI: – Ami a pályázat külön-külön is kiemelkedő részletei közül vezető pozícióba került, az a Séd-völgy rehabilitációja. 12 millió forintot nyertünk egy úgynevezett pályázat-előkészítő alapon. Ez – a becslésem szerint – körülbelül a negyede annak, amennyit a rehabilitációval kapcsolatos uniós pályázat elkészítése összesen igényel. Ennek az összegnek köszönhetően jelenleg az EKF pályázat projektjei közül ez a legkidolgozottabb, egy olyan jól bemutatható anyag készült el, amelyet mostantól fogva szerte az országban elkezdünk minden fórumon képviselni. Ez azért fontos, mert tapasztalataink szerint egy pályázat ismertsége és a nyerési esélyei mindenképpen összefüggnek.

Index: – Melyek azok a projektek, amelyek jelenleg is életképesek?

AI: – Két további nagy tervünk él tovább, az egyiket tisztán látom magam előtt, a másikat homályosan. Veszprém közlekedés szisztémaváltása, a közlekedési rendszer újraalkotása az egyik fontos feladat – ehhez tartozik a belső körgyűrű befejező szakaszának megépítése, amelyhez egy új völgyhíd is kapcsolódik. Lényegében – összetett közlekedésszervezési szempontrendszer alapján – új koncepciót szeretnénk kidolgozni Veszprém közlekedési és parkolási rendszerének megújítására. A másik elképzelés a belváros komplex rehabilitációját tűzi ki maga elé. A centrumra nagyon is ráférne az átgondolt fejlesztés, amely építészeti, esztétikai és funkcionális szempontból megfogalmazná, milyen belvárost akarunk látni a következő 20–25 évben. A feladat a tervezőasztalon jól megoldható, de a belváros tulajdoni viszonyai rendkívül összetettek, sok tulajdonos partnerségét kell megnyerni egy ilyen elképzeléshez. Az a tapasztalatunk, hogy az ilyen ügyekben nehéz előrehaladni, konszenzust kialakítani.

Index: – Mikorra valósulhatnak meg az elképzelések?

AI: – Ezekre nem tudunk határidőt vállalni, hiszen a forrásbiztosítással kapcsolatos feltételeket nem ismerjük. Az NFT 2 az Európai Unió következő nagy költségvetési ciklusához kötődik (2007-2013). Úgy gondolom, hogy ebben a 2013-ig tartó időszakban ezek a célok feltétlenül megvalósulnak. A Séd-parttal kapcsolatos elképzelésünk valószínűleg az első lesz, amit célba tudunk juttatatni, így 2010-re el is készülhet.

Index: – Kiknek a segítségére számítanak a Séd-völgy rehabilitációja kapcsán?

AI: – Nagyon gazdag partnerségi rendszerre épül az elgondolás. Olyan léptékről beszélünk – 2–2,5 milliárd forintos projekt –, amelynek finanszírozása a város erőforrásait meghaladja. Biztosítanunk kell a pályázat elkészítéséhez szükséges összeget, az önrészt (lehet, hogy mindkettőhöz tudunk állami erőforrásokat nyerni), de a projektet alapvetően uniós forrásokból finanszírozzuk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne számtalan civil szervezettel, intézménnyel és az üzleti szférával együttműködnünk. Gondolok itt például az állatkertre, vagy éppen a Verga Rt.-re, akik parkerdő-fejlesztést hajtanának végre a Gulya-dombon. A legfontosabb azonban a civil világ – hatalmas felületről beszélünk, amely a természetvédelem kérdéskörétől az egészséges életmód gondolatáig a program minden eleméhez további értékeket adhat.

Index: – Néhány mondatban be lehetne mutatni – a fő irányvonalként megjelenő – Séd-völgy rehabilitációt?

AI: – A történelmi épített környezet és a természeti környezet kettősége adja a rehabilitáció elgondolásnak alapját. Ennek történelmi vonulata magába foglalja a Benedek-hegy, a Veszprém-völgyi apácakolostor-rom, a jezsuita templom, a Margit-romok rekonstrukcióját – és ezzel összefüggésben egy nagy napóra kiépítését. Emellett rekonstruálni szeretnénk egyet a Séd malmai közül. A természeti környezet megújításának kulcseleme a Séd, melynek újra bővizű, jó minőségű, attraktív patakká kell válnia. A 2006-os év áll a rendelkezésünkre, hogy a terveket elkészítsük, 2007 közepére beadásra kész pályázati dokumentáció birtokában leszünk – így az előrejelzések szerint a legelsők között adhatjuk be pályázatunkat az NFT 2-re. 2007-végéig lezajlik az elbírálás procedúrája, s amennyiben nyerünk, 2008-ban elkezdődhetnek a munkák, melyek körülbelül 2010-ben befejeződhetnek. Az egész elképzelés kicsit kevesebb mint valóság, kicsit több mint álom – terv, ami azonban az EU nyelvén maga a pályázat.