Nemrégiben kiszakadt belőlem egy szubjektív benyomásokon alapuló cikk , amelyet a Laczkó Dezső Múzeumról egy hétköznapi látogató nézőpontjából készítettem. Mivel néhányan felületes, szakmailag megalapozatlan írásnak minősítették, a kép árnyalása érdekében felkerestem V. dr. Fodor Zsuzsát, az intézmény igazgatóját, hogy a múzeum közeljövőjéről kérdezzem.

Index: – Milyen a múzeum jelenlegi helyzete?

V. dr. Fodor Zsuzsa: – Örülök, hogy elmondhatom, mert a cikk, amely a múzeumról néhány hete megjelent az Index Veszprémben, egyáltalán nem mutat valós képet az intézményről. Tudni kell, hogy az ország egyik legprofesszionálisabb múzeumát működtetjük, amely főként szakmai színvonalának köszönhetően évek óta jelentős elismerésben részesül. A múzeum jelenleg igen komoly átalakítás előtt áll, és csak a jövő év tavaszán nyitja meg kapuit ismét. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a múzeumok fejlesztését támogató pályázatán sikerült elnyernünk 40 millió forintot, ehhez a megyei önkormányzattól kaptunk még 9,2 milliót, ebből a pénzből finanszírozhatjuk a felújítást.

Index: – Mit jelent ez a felújítás, mennyiben változik meg a múzeum?

VFZs: – Az épületet 1925-ben adták át, s csak a ’60-as években nyúltak hozzá, ezért ráfér egy épület-rekonstrukció. Természetesen ebből a pénzből teljes egészében nem tudjuk felújítani, de nagyon sok mindenre szeretnénk felhasználni az összeget. Először is elkészítjük a „Tárgyak beszédhelyzetben” című, teljesen újszerű állandó kiállításunkat, amely Veszprém megye történetét mutatja be. Az épület előcsarnokát átépítjük – tágasabb lesz, új helyre kerül a múzeumi bolt és a recepció. Kialakítunk egy kávézót és egy társalgásra alkalmas teret is, amely reményeink szerint múzeumi baráti köröknek, szakmai vitáknak, kötetlen beszélgetéseknek, valamint időszaki kiállításoknak nyújt majd kedvező helyszínt. Már eddig is sikeres rendezvényeket szerveztünk a múzeumban, azt reméljük, hogy ezután is sokan ellátogatnak hozzánk ezekre az alkalmakra.

Index: – Az eddigi kiállítási anyag teljesen eltűnik?

VFZs: – Nem, természetesen nagyon sok mindent megőrzünk az eddigi állandó kiállításból is, de ami megmarad, új környezetben, más kontextusban lesz látható. A meglévő, rendkívül értékes régészeti anyag egy tíz éves ásatás eredménye, tele kuriózummal, ez eddig is vonzotta a látogatókat, illetve természetesen a néprajzi anyag nagy hányadát is szeretnénk bemutatni továbbra is.

Index: – Fejlesztik a képzőművészeti és az irodalmi szekciót?

VFZs: – Helyszűke miatt sajnos nem minden művészeti ág bemutatását tudjuk azonos terjedelemben felvállalni. Inkább vendégkiállítások formájában láthat a közönség képzőművészeti tárlatokat a második emeleten, s ezek nagyon neves hazai és külföldi művészek alkotásaiból állnak majd. Hasonló a helyzet az irodalommal is: lesznek időszaki tárlatok, mint amilyen tavaly is volt például az emlékezetes József Attila vendégkiállítás. Az előcsarnokban ezenkívül gyakran szervezünk majd író-olvasó találkozókat, felolvasóesteket, amelyek szélesíthetik a múzeum kulturális szerepkörét. Meg kell még említenem a múzeum széles körű nemzetközi kapcsolatait, hiszen nagyon sok kiállítást akarunk fogadni külföldről is.

Index: – Milyen egyéb változások, fontos események várhatók még?

VFZs: – Sikerült megkapnunk a Vár utca 12. számú épületet, ahonnan a levéltár elköltözik. Ezt szintén fel fogjuk újítani, és egy kiállítóházat rendezünk be „Mesterségek múzeuma” néven, amely modern technikával felszerelve, remek anyaggal mutatja be sokszínű céhes múlttal és kézművesiparral rendelkező megyénk különféle mesterségeit, s az ehhez kapcsolódó iparművészeti eszközöket. Ez a tárlat művelődéstörténeti szempontból igazán érdekes lesz. A jövő év folyamán pedig szeretnénk egy centenáriumi rendezvénnyel megünnepelni, hogy a balácai régészeti feltárás száz évvel ezelőtt, 1906-ban kezdődött el. Ehhez egy új fogadóépületet sikerült berendeznünk, amelyhez a pénzt szintén pályázati úton, illetve a nemesvámosi önkormányzat támogatásával szereztük meg. Folytathatnám a sort. A múzeum továbbra is számos rendezvényt, időszaki kiállítást tervez más múzeumokkal közösen, kiadványokat, évkönyveket jelentetünk meg. Lényegében szeretnénk a múzeumot – mint intézményt – „társadalmasítani”, hogy egyre több ember érdeklődését felkeltse, s minél több értékes élményben részesítse őket.