Ellenzéki szemmel

„Sohasem lehet különb a küldött a küldőnél”

Az önkormányzatiság 15 éves évfordulója alkalmából Debreczenyi Jánost, a Fidesz városi önkormányzati képviselőjének kérdeztük arról, hogyan értékeli az elmúlt időszakot.

Index: – Mi a feladata egy önkormányzatnak, ezen belül a polgármesternek?

Debreczenyi János: – Több mint 20 évig dolgoztam az államigazgatásban. Úgy gondolom, ahogy minden demokratikusan működő országban, itthon is szolgálatnak kell lennie az önkormányzati munkának – az irányítási, ellenőrzési funkció mellett. Koordinálnia kell az állampolgárok, intézmények, az adott településen működő gazdálkodó szervezetek tevékenységét, biztosítania a megfelelő életteret.

Index: – Jó-e, ha 16 évig ugyanaz az önkormányzat vezeti a várost?

DJ: – Nem jó. Nem ajnározom az amerikai társadalmi berendezkedést, de oka van, hogy az amerikai elnök csak két ciklusban tarthatja meg posztját. A legkiválóbb személyiség is torzuláson megy át, pusztán attól, hogy a hatalmi pozíciót folyamatosan, tartósan, túlságosan hosszú ideig gyakorolja. Természetesen előnye is van, hiszen mindent meg kell tanulni. A tanulási folyamat az első egy-két évre tehető, még akkor is, ha valakinek volt előtte államigazgatási gyakorlata, majd jöhet a hatékony munka. Ez később átcsaphat rutinba, de egy idő után ez hátrányos is lehet, hiszen a felelős beosztású egyének azt hihetik, hogy mindent tudnak, mindenki felett állnak. Nem szereti a demokratikusan működni kívánó társadalom sem, ha ugyanazt az embert látja, mintegy megdönthetetlen helyen, ugyanabban a pozícióban.

Index: – Milyen egy jó önkormányzat, milyen a jó polgármester?

DJ: – Tudnék arról beszélni, hogy egy polgármester mitől lenne jó vagy rossz, hiszen kívülről bírálgatni mindig könnyebb. Még nem próbáltam ki, a felelőtlen ítélkezés pedig nem helyén való, és nem az én műfajom. Úgy gondolom, hogy a polgármesternek küldetésként kell felfognia a feladatát, s ennek vezérmottója: sohasem lehet különb a küldött a küldőnél. Ez nem megalázkodást jelent, hanem a feladatvégrehajtás iránti tiszteletet. A kellő határozottságnak kell jellemeznie a munkáját, ugyanakkor nem szabad a polgároknak azt érezniük, hogy nem lehet megszólítani. Ezenkívül igényt kell tartani olyan szakmai közegek működésére, amelyek biztosítják, hogy jó döntéseket hozzon. Ez egy polgármesteri posztot betöltő személy esetében fokozott elvárás.

Index: – Ön szerint jó polgármesterünk van?

DJ: – Nem tartom jó polgármesternek Dióssy Lászlót, mert nagyon hamar föléje helyezte magát annak a városnak, annak, amit szolgálnia kellene. Nem éreztem a tevékenységéből sohasem, hogy a várost megszerette volna.

Index: – Milyen veszprémi jövőképet lát?

DJ: – Vegyeset. Látok jó fejlesztési irányokat, ugyanakkor vannak olyan cselekmények is, amelyek hátrányosan befolyásolták(-ják) a város életét. Szerencsére volt alkalmam más országok képviselővel is beszélni, hadd hozzak ezekből egy dán példát. A dán képviselőtestületnek eszébe sem jutna, hogy bizonyos szolgáltatást végző cégeket idegen kézre juttasson. Áramszolgáltatás, szemétszállítás, gázszolgáltatás… Ezzel szemben a veszprémi önkormányzat már az alakulást követően eladta az ÉDÁSZ-t, a gáz részvényeket, egy fillér érdekeltség nincs a kábeltelevíziós szolgáltatásban, és folytathatnám. Ez minősíthetetlenül rossz magatartás. Tovább romlik a jövőkép, hiszen Veszprém elvesztette esélyét a régió központ szerepre, egyre gyengülünk, a lakosság száma fogy…

Index: – Milyen eredményeket ért el az önkormányzat a gazdaság, a kultúra, az oktatás területén?

DJ: – Egy példaértékű fejlesztést tudnék kiemelni, a város vezetékes szennyvízhálózatának kiépítését, kezelését – ezzel 92 százalékos a város szennyvízhálózati lefedettsége. Ennek megfelelően fejlődött a szennyvíztelep is, így kerek ez a kép. Ugyanakkor a gazdasági fellendülésre nagyon gyenge hatása van az önkormányzatnak. Azt is mondhatnám, hogy azok a gazdálkodó egységek, amelyek idekerültek a városba, az önkormányzat ráhatása nélkül jöttek. Minden felavatáson elhangzik a polgármester szájából, hogy megint lett egy adófizető szervezete a városnak. Ez nem dicséret. Mindenkinek tudni kell, hogy először a munkát kell elvégezni, valakinek ki kell fizetnie, hasznot kell termelni, ezt követően lehet adót fizetni belőle.
A kereskedelem indokolatlanul túlnőtte a várost. Most már több tízezer négyzetméternyi kereskedelmi egységünk van, s a közeljövőben újabbak nyílnak. Így is több volt, mint lennie kellett volna, de azt mondom, ez még kiszolgálja a várost és vonzáskörzetét, de a többi minek? Tudjuk nagyon jól, hogy ezekben a kereskedelmi egységekben helyenként méltatlan körülmények között dolgoztatják az embereket.
Megjegyezném az úthálózattal kapcsolatos észrevételemet is. Sokkal több szöveg hangzott el célkitűzésként, mint az a parányi dolog, ami megvalósult. Már rég el kellett volna készíteni Veszprém közút- és parkoló hálózat fejlesztési, felújítási programját egy átgondolt forgalomtechnikai korszerűsítés mellett.
Leszámítva, hogy a Simonyi iskola átesett egy jelentős rekonstrukción, az oktatási intézmények méltatlan állapotban vannak. Ez igaz például az orvosi rendelőkre is, amelyek kifestésével sem foglakozik a város.
A Veszprémi Ünnepi Játékok keretében megvalósult programsorozatok valóban színvonalasak, és nem csak a központra összpontosulnak. Ugyanakkor úgy vélem, a helyi művészeknek sokkal több megjelenési lehetőséget kellene biztosítani. Aki szereti a várost, az szereti a múltját, és megbecsüli a mostani művészeket is.

Rovat: